A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
187 A Balaton a XVJ. század térképein. vizet akarja jelezni. Ennyi a zalai parton. A somogyi parton Fonyódot (Fanodt) csaknem félszigetté, sőt egész szigetté teszi két patakocska, melyeknek egyike a somogy—sárdi járásban eredő és Fonyód felett a somogyi Nagyberken keresztül a Balatonba siető mocsárér, a másik pedig a kaposvári járásban eredő s Balatonkeresztúr alatt befolyó Kelevíz. A térkép szerint az ötödik viz Karád környékén ered és Kadarkút, helyesebben Siófok alatt szakad a tóba, Siófok helység azonban nincs felrajzolva. A rajz után lehetetlen eligazodni azon, hogy mi legyen a kérdéses viz ? A régi Fok,1 vagyis a jelenlegi Sió egész hosszában nem lehet, mert folyásának iránya meg nem felel. i\ Koppány sem lehet ; mert ez a Kapósba folyik s csak ennek és a Siónak közvetítésével jut összeköttetésbe a Balatonnal. Nem lehetetlen azonban, hogy a kérdéses patak a somogymegyei Karádhoz közel fekvő Kapoly község alatt, a tábi járásban eredő Kapolyi viz, mely északkeleti folyásában Tabot érinti és a Jaba-patakkal egyesülve, Ádánd-Kiliti között, közel a Balatonhoz, a Sióba szakad. Ez valószínű, mert egy későbbi térkép — ugyanezt a Karád táján eredő vizet — Ckdrad F. (Karád folyósnak nevezi, jóllehet, Siófok alatt ömlik a Balatonba. Ez a „folyó“ pedig egy és ugyanaz a fentemlített patakocskával. A tónak északi partvonala épp úgy csúcsba szalad, mint a megelőzőleg említett térképen. A térképnek földrajzi fokhálózata ugyan nincs, de helyette a Balaton nagyságának meghatározására sokkal egyszerűbb és könnyebb módot nyújt a térképen felrajzolt magyar mérföldekben adott mérték. Eszerint a tó hossza körülbelül 11 magyar mérföld (91 km., német mfdet véve alapul 89 km.), legnagyobb szélessége pedig 2V8 magyar mérföld (20 km.). Különösen a tó szélességét illetőleg nincs lényegesebb eltérés Sambucus és a vele egy században élt Lazius térképe között. Sambucus térképén „Pannonia superior“ és „inferior“ között a határ, egy, a Drávától Légrád alatt a Rábáig húzott vonallal van jelezve Eszerint a Balaton tava Pannonia inferiorban van. Néhány sorral feljebb röviden érintettem, hogy a térképen a tihanyi félszigeten kívül a Balatonban egy egész szigetet találhatunk s ez Segligot, a mai : Szigliget. A térkép szerint az edericsi öböl Keszthely (Cestel) fölött mélyen benyúlik a szárazföldre, Balatonederics, Nemesvita, Szigliget és Hegymagas közt elterülő, arra a lapályra, melynek folytatása a kies Tapolczavölgy. Hogy a Balaton, magasabb vízállásnál, ezt a mocsaras, nádas és ingoványos lápföldet, — melyet a Prága vidékén eredő Lesenczén és az északról lesiető Tapolcza és Biliege patakokon kívül több északról délnek, a Balatonba futó patakocska szel át hosszában, — könnyen elönthette, ahhoz az eszközölt magasságmérések után már kétség nem fér. Ez a lapály épp oly magasságban (107—108 m.) van a tenger színe felett, mint a Balaton déli partján vele szemben elterülő még napjainkban sem teljesen ármentesített somogyi Nagyberek. Az edericsi öböltől északkeletnek, egy földnyelv által elválasztva, északkeleti irányban nyúlik el a part közelében egy sódar alakú sziget, melynek nyugati partján várat jelentő jelzéssel Segligot (Szigliget) vára van felrajzolva. Ez a sziget tehát nem más, mint a mai erdőborította szigligeti hármas hegy, 1 II. Andrásnak a tihanyi apátság birtokait megerősítő okiratában az 1211. évből: „Est Bolotyn, de quo egreditur fluuius qui uocaïur Foc.“ (Fejér VII/ V. 200. Továbbá, lásd fentebb a 108. 1. 3. jegyz.)
