A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
A Balaton a X VI. század térképein. 181 felé fekvő vidékeket tünteti fel, s ezzel a térképrajzolás minden szabályát „fejtetőre állítva“ északból — delet, keletből — nyugatot csinál és megfordítva. S mégis, e térkép fordított világában is megtaláljuk a Balatont a dunántúli hegység lábaihoz szoritva s a névnélküli Rába és Sárvíz révén összeköttetésben a Dunával. A térképnek német mérföld mértéke segélyével csak annyi állapítható meg, hogy Münster szerint a tó 6 német mfld. (447-2 kim.) hosszúságúra zsugorodott össze. A térkép adataiban tehát nincs semmi köszönet. Kútforrásul ugyan nem szolgálhat, de mint kuriózum, érdekes. Nem feladatunk a kútforrások gyanánt megemlített térképek rajzát közjogi szempontból elbírálás alá venni. Ez szolgáljon magyarázatául annak is, hogy afelett sem bocsátkozunk semmiféle közjogi vitába, hogy a térkép Dunántúlja „Marca Austriaca“ néven szerepel. Bocsássuk meg e közjogi botlást az idegen szerzőnek s tudjuk be a kor tájékozatlanságának. Aki pedig ezen talán még csodálkoznék, gondoljon arra, hogy Münster térképe után csaknem félezred évre — anélkül, hogy országunk nyugati demar- kaczionalis határa változott volna — még most is számos, de kevésbbé alapos térképen, nemcsak a Dunántúl, de egészen „Oesterreich“ vagyunk! Művem sajtó alá rendezése közben újabban tényleg találtam a M. Tud. Akadémia könyvtárában (Jel.: Földrajz F. 75.) egy MüNSTER-féle térképet Magyarországról, „Bejcbrei- bung öes Ungerlanös Polanös, Rüj- jen, Cittaw, Walachei, Bulgarei ete.“ czímű kozmográfiái leírásához — ám — jóllehet a terjedelmes műnek sem czíme, sem megjelenési éve nem ismeretes (a M. Tud. Akad. példánya: New Eutopa czímmel van jelölve) — az kétséget sem szenved, hogy ezt a térképet sem 1500-ban rajzolta Münster. A térkép czíme: íré# llngcrlunfr* | |loínnb>.., Ilii Hen, Gittám, Ulrtlrtdjet, iJulgclfn“ (4. térkép). Egy kalap alá foglalva csaknem egész Kelet- Európa népe. A Balatonvidéknek, sőt az egész Dunántúlnak nem jutott több hely a térképen, mint amennyit egy ezüst tallérral befödhetünk. A térkép rajzmodora teljesen arra vall, hogy ugyanaz készítette, aki a fentebb említett híres „Germania“ térképet, illetve az ezzel teljesen azonos, de ebben a kiadásban „Ífretttfítflrtnfr Hitt feinent gante H begriff nnfr nngefíijlnlTnett IrtuMdjrtlttcn czímen szereplő térképet. 3. térkép. Münster Sebestyén (1489—1552) „Germanicae nationis descriptio“ czímű térképéről, „Cosmographiae universalis. Lib. VI.“ czímű 1544-ben írt és 1550-ben megjelent művéből
