A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
182 A Balaton és vidéke a történeti korban. Nem alaptalan tehát az a feltevésünk, hogy ha Münster-nek ez a „Cosmographia“-ja nem is az elsők között áll a huszonnégy kiadásban, mégis ez a térkép se fiatalabb, mint az 1550-es kiadásban megjelent ikertestvére. A Dunántúlnak 16 □ cm. nagyságú térképrészletén, északnyugat-délkeleti irányban, egy 5 mm. széles kanyargó szalag húzódik végig. Ez a Danubius jl. (Duna), amelybe délen a Brana fi (Dráva) folyik. A Dunántúl közepét délnyugot—északkeleti irányban a ,,Balaton lacus“ foglalja el, amely a déli csúcsán kifolyó Saruyse fi. (Sárvíz) révén összeköttetésben van a Dunával. Az egész Dunántúlon csak Buda, Strigonia (Esztergom), Alba Regál (Székesfehérvár), Quinq. Ecclesie (Pécs) vannak felrajzolva apró, tornyos városok alakjában és a Dunántúlra jutott a Duna balpartjára rajzolt Collocia epatus (= episcopatus. Kalocsa, püspökség). Hiányos lenne a rajzocska hű képe, ha meg nem említenek a Fertőt, amelynek csücske a térkép szélességi 47°-nál névtelenül szerénykedik. A térkép mértékkel ellátva nincs. Ugyanebben a kötetben „®riUtfU- tmttta £nebcitUnri)tCtt“ (5. térkép) felírással van még említésre érdemes térkép, melynek jelzésű, dunántúli részén, ott láthatjuk ugyan a középhegységet, a Tátrához méltó, magasba nyúló ormokkal, Grau (Esztergom), Ofen (Buda), Stulwyssenb. (Székesfehérvár), F.-Kírken (Pécs) városoktól környezve, sőt a Duna balpartján ott van Presburg (Pozsony) és Calocia (Kaloésa), a Dra- vus fl. (Dráva)-n túl Peta (Pettau) is, — a Balaton-tó azonban hiányzik. Nem önálló térképgyűjtemény gyanánt, hanem mint Cl. Ptolomaeus Alexandrinus Geographiája bővített kiadásának függeléke jelent meg Moletius József velenczei mathematikustól 1562-ben 64 lap érezbe metszett térképmásolat, melyek közül 27 tábla Ptolomaeus adatai után van szerkesztve s így megtaláljuk köztük az „Europae Tabula V.“-t, mely magában foglalja a két Pannóniát, de — Ptolomaeus Geographiáját hűen követve — a Balaton tava nélkül.1 A többi térképen Moletius a saját korabeli földrajzi viszonyokat óhajtaná feltüntetni, s amint műve bevezető fejezeteiből olvasható: abban a meggyőződésben van, hogy az illető országok- és tartományokról, sőt az egész kerek földről teljesen hű képet és minden tekintetben kifogástalan, javított és tökéletesített térképet ad. Szörnyképei, helyesebben képtelenségei azonban az ellenkezőt bizonyítják. 1 Geographia Cl. Ptolomaei Alexandrini a Josepho Moletio mathematico. Venetiis, 1562. a 16. térkép. 4. térkép. Münster Sebestyén (1489—1552.) „Land- tafel des Ungerlands | Polands, Rüssen, Littaw, Walachei, Bulgare!“ czímű térképéről, „New Europa“ jelzésű Cosmography-jából. (Rajzolta Makan’ Béla.)
