A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
146 À Balaton és vidéke a történeti korban. Úgy látszik azonban, hogy a Marczaliaknak még mindig nem volt annyi birtokuk, amennyit szerettek volna, s bizony megtörtént néha, hogy kissé könnyű szerrel, nem éppen egyenes úton jutottak egynémely birtokhoz. így pl. Imre budai kanonok 1444. évi június 13-án,1 a somogyi nemességnek — Újlaki Miklós erdélyi vajda és Thamásy János vajda fia Henrik, a többek közt somogyi és verőczei főispánok elnöklete alatt tartott — gyűlésén, Somogyvárt (Zomogvar) azt bizonyítja, hogy Komár, Karos, Galambok, Bwky falvak, Zenthpeter, Budauaridench (ma Szőkedencs), Kápolna és Budauarimustch (ma muszti erdő, Kéthelytől nyugotészakra) puszták, — melyeket a budai prépost és káptalan még I. Lajos királytól cserébe kapott annak a fejében, hogy a II. Géza (Geycha) kegyéből bírt pesti és kerepesi vámharmadrészt a királynak átengedte — a budai prépost és káptalan birtokai ; a Marczaliak és Rozgonyiak pedig, nevezetesen Marczali Dénes bán fiai György és István, úgy Marczali Miklós erdélyi vajda fiai Imre és János jogtalanul bírják. Elfoglalták, elpusztították, a falvak lakóit elűzték, vagy legyilkolták és summa-summarum 14,000 arany forint kárt okoztak a jogos birtokosoknak. Marczali Imre erre azt bizonyítgatja, hogy a birtokokat ők a vidéken garázdálkodó cseh Panyántól foglalták el, ám őket Rozgonyi Rajnold a birtokokból egyszerűen kidobta és Kamart (Komárváros) várral erősítette meg. Erre ők, a Marczaliak, Rozgonyitól 4500 arany forintért a birtokokat visszavették és ugyanannyiért hajlandók is a káptalannak visszabocsátani. A vételhez való jog- czímről bölcsen hallgattak! A káptalan azonban nem volt hajlandó arra, hogy saját jogos birtokait pénzért vegye meg s pedig már azért sem, mert kiszámította, hogy az alatt az öt év alatt, amíg a Marczaliak a birtokokat bitorolták, több mint 10,000 frt kára volt; ez a summa pedig már csak több annál, amennyit a Marczaliak a birtokokért adtak. A per vége elmarasztaló ítélet a Marczaliak ellen. A Marczaliaknak nem ez az egyetlen hatalmaskodásuk az alatt a zavaros húsz esztendő alatt, amely Zsigmond halálától I. Mátyás királlyá választásáig eltelt. S úgy látszik, igen alkalmasnak találták erőszakoskodásukra azt az időt, melybe a törökkel elfoglalt Hunyadi János kormányzósága esik. Két kard nem fér meg egy hüvelyben, két hatalmas család sem egy megyében. Ezt az elvet vallották a Marczaliak is, mikor a hatalom tetőpontján álló Gersei Petőkkel összetűztek és hosszú lánczolatát fűzték az egymás ellen elkövetett hatalmaskodásoknak, bosszantásoknak. A viszályszítók, a perpatvarokozók, a Petőkkel szemben mindig a Marczaliak voltak. A hatalmaskodások sorozata nem valami épületes! Marczali Miklós vajda fiainak Imrének és Jánosnak, úgy Marczali Dénes bán fiainak Istvánnak és Györgynek zalavári várnagyai, Nyári László és Magasi Miklós, 1444-ben'1 uraik parancsára Gersei Pető János fiai László és Petőnek keszthelyi birtokáról szántás közben az ekétől elhajtják a lovakat és ökröket, megverik és foglyul ejtik a szántóvető népet. A következő év sem marad háborúskodás nélkül. Marczali György és István szentgyörgyvári (Zenthgyurghuara) várnagyai Csapi András és Laki Kaczor Dávid és a komáromi (Komárváros) őrségnek valami Marwa nevű kapitánya, a Marczaliak embereivel megtámadják Keszthelyen a Pető testvéreket, elpusztítják a várost, kifosztják a lakosokat és minden megmozdítható értékes holmit, bútort, ékszert, ruhát, 1 2 1 Budai kápt. lvt. I. 3. 6. — Magy. Tört. Tár. XII. 19. 1. 33. 2 Z. O. II. 259. oki.
