A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
140 A Balaton és vidéke a történeti korban. 1419 május 1‘2-én,1 a tized negyedét (quarta decimarum) fizetni vonakodó nagygörbői (Curbemaiori), karmacsi, keszthelyi, szentandráspáhi (Szentandrás Keszthelytől északnyugatra), hosszúpáhi (Alsópáhok), szentgróti, mándhidai, kustyáni, ereki, szőllősi, szántói, szentandrási (Szentandrás Bucsuszentlászló közelében) koppányi, végedi, pákodi, istvándi, detki, szepetneki, ollári, kehidai, kolosi és orbánosfai plébánosok ellen János presbyter cardinálist, a pápa magyarországi apostoli követét vizsgálatra utasítja. A tihanyi apátságnak nemcsak a veszprémi püspökséggel volt baja, hanem az erőszakoskodó s birtokaiból kizavaró világi urakkal is. Ebben az esetben az apátságnak volt igaza s különösen II. György apát nem hagyta igazát és ha nem mindig a legtisztább eszközökkel, sőt — ott, ahol s akkor, amikor lehetett, hamis oklevéllel is — de szerencsésen védte ügyeit a birói fórumon, a nádori ítélőszék előtt, úgy hogy a nyertes többször az apátság maradt. Köteteket lehetne írni azokról a birtokperekről, melyek Tihany várát (Tyhonvar) illetőleg 1392-ben"1 2 3 Laczfl István és Jolsvai Lőkös nádorok előtt, a Gulachi nemesek által elfoglalt vászolyi (Wazuol) részbirtokot illetőleg 1394-ben,5 ugyancsak Lőkös nádor előtt, bizonyos Kövesd-i toronynak s négy sessiónak elfoglalása miatt 1397-ben4 pelsőczi Behek Detre nádor előtt folytak s befejezést nyertek. György apát körömszakadtáig védte az apátság jogait; az előbbi apátok által világiaknak elzálogosított, eladott birtokokat és különféle jogokat törekedett visszaszerezni, mert Zsigmond korában az apátság oly sanyarú viszonyok közé jutott, oly nyomasztó anyagi bajokkal küzdött, hogy — mint János tihanyi barátnak, helyesen II. György apátnak, Mária királynőhez intézett keserves panaszából tudjuk - az apátságnak már csak kevés rendtagja volt s ezek is szükséget szenvedtek. Erre 1393-ban5 Mária királynő megkönyörül a sanyargó tihanyi apátságon s atyjának 1382 június 25. hasonló intézkedését6 vevén például, megsemmisíti a törvénytelen ügyleteket és elrendeli, hogy meg nem engedhető, miszerint az egyházi javak — „in usus prophanos conuertantur et in nihilum redigantur“ — világi czélokra fordíttas- sanak és megsemmisíttessenek. Különben ez nem egyetlen példája annak a nyomorúságnak, mellyel Zsigmond dicstelen uralkodása alatt a benczés apátságok küzködtek, mert amikor XII. Gergely pápa bullájában felhívta a magyarországi apátságokat, hogy az esztergomi bazilika kijavítására adakozzanak, a Balatonmellékről László tihanyi, Péter zalavári és Mihály somogyvári apátok, a XYr. század közepén, szegénységükre hivatkozva mentik ki magukat az adakozás alól.7 György tihanyi apát utódjának, Demeternek meg már oly világi egyénekkel gyűlik meg a baja, kik a kilenczeddel együtt a papi tizedet s egyéb jövedelmeket is lefoglaltak. így panaszkodik 1417-benö Benedek fia Miklós és István fia Simon, 1 z. o. II. 183. oki. 2 Eredeti: pannonh. lvt. Tyhan. Fasc. 1. No. 21. — Fejér C. D. X/II. 70. 1. — A somogyvári konvent ugyanazon évi decz. 10. jelentéséből és Fejér C. D. X/II. 155. 1. Jolsvai Leustach (Lőkös) 1393. évi átiratában. 3 Fejér C. D. X/II. 224. 1. 4 U. o. X/II. 600. 1. 5 Eredeti : pannonh. rendi lvt. Tyhan. Fasc. 1. No. 22. — Fejér C. D. X/II. 92. 1. f Eredeti : pannonh. rendi lvt. Tyhan. Fasc. 1. No. 19. — Fejér C. D. IX/V. 589. 1. ' Fejér C. D X/IV. 769. 1. Jegyzetben. s H.:VF.NESI M. SS. XVIII. p. 180.
