A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig. 141 mindketten Lelyei Gyüké unokái ellen, hogy Gamás falvaiban a fentérintett hatalmaskodás elkövetése által 200 dénár kárt okoztak az apátságnak. A világi egyéneknek egyházi ügyekbe való beavatkozása, nevezetesen pedig az egyházmegye beosztásának csorbítása példájaként említhető az Alsólendvai Bánfiak- nak az a törekvése, hogy a zágrábi egyházmegyébe kebelezett egynéhány plébániájukat a veszprémi egyházmegyébe akarták áthelyezni. Zsigmond azonban a zágrábi egyház védőjéül csap fel és 1398 máj. 29-én Garán kelt1 parancsával a Bánfiakat, ettől a szándékolt illetéktelen intézkedésük kivitelétől, szigorúan eltiltja. Zsigmond 1425-ben Rozgonyi Péter veszprémi püspök részére visszaállítja a királyné kanczellárjának 500 márkával javadalmazott méltóságát,1 2 átírván egyidejűleg IV. László 1276. évi vonatkozó kiváltságlevelét. Lajos trónjának örökösei és Zsigmond király uralkodása idejéből a tóra vonatkozólag a következő adatok említhetők. Mária királynő idejéből : A fehérvári káptalan 1385 nov. 18.3 kiváltságlevele szerint, György tihanyi apát, arácsi (araach) részbirtokát Miklós szepesi prépostnak és nővéreinek cserébe adja, —- a Balaton haszon- élvezeti jogával : „ . . . specialiter usu stagni Balatini“ — ezeknek Zenthbenedek- alya (Szentbékálla), Toti (Nemeskáptalantóti), Rakkutha jószágaiért és az apátságtól Fyred-en és Sisken zálogban bírt jószágaikért. Somosi (de Sumus) Péter fia János mester, a veszprémi káptalan előtt 1389 jan. 29-én,4 a királytól új adomány czímen nyert Tihany várát, „castrum suum Tykon vocatum in insula Balatin“ minden tartozékával, többek közt tehát a tó halászati jogával, a révjoggal, pusztáival, malmaival, erdeivel stb. 2500 arany forintért zálogba adja sógorának, Prodauizy Mychk bán fia István fiának Istvánnak, a peleskei Eördögök ősének és ennek nejének, az ő nőtestvérének, Katalinnak.5 6 István nádor Rendesi Pál fia Mártont és rokonait, a veszprémi káptalan által 1389 máj. 23-án11 beiktattatja Rendesi Péter fia Demeter elhalt leánya Dobosi Pál fia Mihály nejének rendesi birtokába, melyből a többek közt három hold szántóföld a Balatonhoz közel a szilvaberek 7 mellett, „prope lacum Balatini penes nemus prunorum“, kettő szintén „penes dictum lacum Balatini“ a kaszálóhoz közel, három a „Dyoskerth“ nevű helyhez közel, három a Vathyar nevű völgyben, négy a „Ktikerth“-(kőkert-)ben, a közönségesen „Kerekdio“-nak nevezett diófa körül, . .. meg három a „hataruth“-(határút-)hoz közel, ugyancsak négy kaszára való rét közül kettő a „Zenaskeríh“-(szénáskert-)ben, a Rendes falu keleti részén álló kútnál, kettő pedig szintén „prope dictum lacum Balatin“-hoz közel, az úgynevezett Hayorew8 * mellett feküdt. Ez az oklevél főképpen magyar szókincse miatt érdekes. 1 Z. O. II. 109. oki. — Fejér C. D. X/II 571. 1. 1399-iki datummal. 2 Fejér C. D. X/VI. 672. és 673. 11. 3 Behek Imre országbíró 1388 január 28. ítéletlevelében. — Eredeti: veszprémi káptalani lvt. Arács 6. — Z. O. II. 214—229. 11. 4 Z. O. II. 230—231. 1. 80. oki. 5 Tihany várát, mely előbb az apátságé volt, Zsigmond 1387 márcz. 31. koronázása után ajándékozta Somosi Péterfia Jánosnak. 6 Z. O. II. 83. oki. A beiktatást egy királyi emberrel az abrani (ábrahámi) egyház rektora, István, végezte. 7 A fentebb idézett 1380. évi (Z. O. II. 51.), az 1314. évi (Z. O. I. 276.) oklevelekben mint Zyluaberek szerepel. 8 A fentemlített 1330. évi oklevél (Z. O. I. 384.) Zygethrew-e, azaz a bogiári révvel szemben a révfülöpi rév.
