A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig. 135 erre mutat az a körülmény, hogy a tihanyi apátság birtokain is nagyon elszaporodtak a sírrablók, tolvajok, rablók. Az apátságot, Zsigmond, a garázdálkodó különbnél-különbféle gonosztevőkkel szemben ítélkezési és pallosjoggal ruházza fel. F'ogassák el, ítéljék el, csonkítsák meg, törjék kerékbe, nyakaztassák, akasztassák fel a gonosztevőket — mondja az oklevél — van ezekből unos-untig elég.1 Sokkal jelentősebb azonban az a bűntett, melyet a görög császárnak, a bázeli zsinatra utazó követei ellen, Zala megye területén követtek el. A követ személye ugyan szent és sérthetetlen, a nemzetközi jogszokás ezt a szabályát azonban a zalamegyei rablók legkevésbé sem respektálták, mert az átutazó követeket kifosztották minden értékes holmijukból. Gersei Pethő László, zalamegyei főispán szedte össze Ságodon, Bődéi István házában és Kutas-Szt.-Márton templomában az elrablóit értékeket, ú. in. : több rendbeli ingókat, drága kelmékből, selyem, bársony és kamukából készült ruhaneműeket, szebbnél-szebb ékszereket, értékes kötésű könyveket, készpénzt, értékes nemes fémekből készült edényeket, gyönggyel kirakott keresztet, (crucem duos perlos continentem), vésett képeket és három lovat, melyeket ő és Szécsi János királyi testőr vitt 1434-ben az Ulm városában tartózkodó Zsigmondhoz.'1 2 Művelődéstörténeti szempontból, különösen az öltözetek, ékszerek és szövetekre való tekintettel rendkívül érdekes a kézbesítést elismerő az a királyi oklevél, melyben minden egyes értéktárgy pontosan leltározva fel van sorolva. Mi sem természetesebb, hogy ha a király zsarnok, a főurak hatalmaskodnak; van tehát elég ok arra, hogy a hatalmaskodások Zsigmond alatt se szüneteljenek. A hatalmaskodáshoz mód kell s ezt a nagy vagyon adja meg. Leginkább tehát azok állnak a hatalmaskodók élén, akiket a király az ő zsarnokoskodása körül teljesített hű szolgálataikért dúsan jutalmaz birtokokkal. Ilyenekül említhetők a Balaton vidékén a Gerspi Petők a Nádasd nemzetségből, a Kanizsaiak, Lőrinczfia János fiai: János, Miklós, István, az Egerváriak és Marczaliak. A Kanizsaiakon kívül legjobban kedveli Zsigmond a Petőket. A Durazzói Károly fia László pártján hűtlenségbe esett Henrik fia András és László fia János, Németújvári Kakas Miklós leszármazóínak birtokait Kemend (ma puszta Ollár mellett) várával együtt 1400-ban,3 az ugyanígy járt Bódogasszonyfalvi András fia Györgynek szintén minden birtokát, nevezetesen Bodogazzonfalua-t 1404-ben, kedvelt híveinek, Gersei Pethő (Pethew) János és Tamásnak adományozza hű szolgálataikért.4 így kapja János mester a hűtlenségbe esett Gallus és örököseitől elvett Chobanchzygy-t, melynek birtokában Borbála királyné 1407-ben nevezett urat, János veszprémi püspök által oltalmaztatja.5 De ez még mind kevés. Zsigmond király 1432. évi szept. 23-án6 Gersei Pethő fia János fiait : Lászlót és Petőt, a királynő ellen összeesküvésben résztvett Debregezthi Lachk utódaitól elkobzott Rezy (Rezi) várával és Keztel (Keszthely) városával gazdagítja, mely birtokok közül — Tatika váron kívül — Keszthely 1409-ben, Rezy pedig 1401-ben Eberhard 1 Fejér C. D. X,V. 773. 1. 2 Z. O. II. 234. oki. 3 Fejér C. D. X/II. 761. 1. 4 Z. O. II. 128. oki. 5 U. o. II. 139. oki. fi H. O. IV. 299—301. 11. A birtokokat érdeklő okiratokat Zsigmond már 1430-ban kiadatja János püspök által (H. O IV. 294—295. 11.).
