A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
136 A Balaton és vidéke, a történeti korban. püspök s ennek unokatestvére1 tulajdona, majd 1421-től Syd (Zsid), Tholma (Tomaj) és Falvvd (ma puszta) nevű falvakkal és Pyliske várának felerészével együtt tízezer arany forintért Medvei Rudolf fia János zágrábi püspöknél és fivérénél, Rudolfnál, Eberhardt néhai zágrábi püspök testvéreinél voltak Zsigmond által elzálogosítva.1 2 Érdekes, hogy került vissza kezeihez az előbbi birtokostól az Eberhard zágrábi püspöknek adományozott Tátika vára és Keszthely városa. E várat és várost ugyanis Sárfenéki Frigyes hű katonájánál, szolgálatai és zsoldja (salarii sui) fejében, nyolcz- ezer és húsz tiszta arany forint erejéig elzálogosította, minthogy azonban a nemes űr a várat és várost ugyanezen összeg erejéig zálogba tovább adta Marczali Miklós volt erdélyi vajdának és rokonainak, Marczali Dénes székely ispánnak, Marczali Istvánba Péter mesternek és ezek révén Marczali Jánosfia Györgynek és Istvánfia Miklósnak, — Zsigmond 1404-ben visszaveszi a birtokokat, a Marczaliakat pedig a zálogösszeg erejéig Segusd (Segesd)-del elégíti ki Somogybán.3 Ezt a birtokot Marczali Miklós és Marczali Dénes, időközben Somogy főispánja, 1417-ben Zsigmondtól hű szolgálataik fejében tulajdonul kapják.4 Nagy szerepet játszott Zsigmondnál a pénz, amiből neki mindig kevés volt. De voltak elegen, akik örömmel kölcsönöztek a tékozló királynak, hiszen búsás kamatot húztak a kölcsönnél rendesen értékesebb birtokból, mely a legtöbb esetben idővel a kölcsönadóra kegyes királyi adományként reá is háramlóit.5 6 Zsigmond nem idegenkedett a magas kamattól; igazolja ezt a zsidóknak 1431. és 1436-ban a többek közt adott az a rendkívüli kiváltsága, hogy: a kölcsönadó zsidó, szerződés hiányában, minden ÍOO dénár után hetenként 2 dénár kamatot szedhessen a kereszténytől.3 Ez több mint lOO0/0-°s uzsorakamat. Zsigmond maga is nem egyszer még nagyobb kamatot fizetett a kölcsönző főuraknak. De drága s pénzzel nem helyettesíthető kamat az, mely a király tekintélyét, hatalmát csorbítja. Jó kölcsönért könnyen lehet vaia birtokot kapni. A Gersei Petők is nem egy ezer arany forinttal töltötték meg az üres királyi kincstárt. Nem sokat ér az olyan királyi regestrum, amelyben egy és ugyanarról a birtokról egyidőben két vagy több adományozás van bejegyezve. A hatalmasabbnak mindig igaza van, a királyi szava pedig szent és megdönthetetlen. Akkor is, ha téved s habár akarattal téved. Hű szolgálataiért, melyet a király mellett a törökök ellen és a cseh- és morvaországi háborúkban tett, Prodawyz másként Ewrdug (Eördögh) István fia Miklós is visszakapja Zsigmondtól 1430-ban,7 az ősei által bírt, ám atyjának Istvánnak, másként Vrdug- nek, Prodaveczi Mihály bán fia István fiának hűtlensége következtében 1396-ban8 a királyra háramlott és ez által florenczi Bárdi Noffriusnak adományozott Peliske várát, számos hozzátartozó birtokával. Ismét régi hatalmába jut a peleskei Eördögh család, melyről a közmondás később azt tartja, hogy öten vannak, mint a peleskei „Eördöghök“. 1 Z. O. II. 119., 151., 172. oki. 3 U. o. II. 190. oki. 3 Fejér C. D. X/IV. 322 1. 4 U. o. X/V. 805. 1. 5 Mint ez a Ciliéi családdal is történt, mely gyakran kisegítette Zsigmondot pénzzavarából. 6 Fejér C. D. X/VII. 787. 1. ' Z. O. II. 220. oki. A fehérvári káptalannak a beiktatásról szóló 1432. évi jelentésében, a pozsonyi káptalan 1720. évi átiratából. (Zalav. lvt. Loe. 2. Fasc. 1. No. 14.) 8 Fejér C. D. X/II. 396. 1.
