A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
134 A Balaton és vidéke a történeti korban. halála után 1395 ben Somogy megye főispánja Kanizsai István,1 hiába János esztergomi érsek és néhai Kanizsai János mester fiai : a fentnevezett István főajtónálló mester és Miklós tárnokmester, Zala, Vas és Sopron megyék főispánjai,' már ezek és más legbuzgóbb hívei, mint pl. a Bebekek is kezdték elhagyni a pazarló és zsarnok királyt. Ám a Cilleiek s a Garaiak hűek maradtak hozzá mindvégig. Ily körülmények között lehet-e csodálni, ha nemcsak hatalmaskodások, viszályok az egyháziak közt, hamis úton való birtokszerzések, hanem a legközönségesebb rablások is napirenden voltak. A Bakony rengetegei, a betyárromantika legvirágzóbb korában sem láttak oly nagyszerű rablást, mint amilyen csak Zsigmond uralkodása alatt történhetett s még hozzá, — ami legérdekesebb a dologban — a kárvallott maga a szép, pompakedvelő királyné, Zsigmond második neje : Ciliéi Borbála volt ! Borbála megbízásából Gáspár nevű budai polgár, harminczad-ispán és Mariot franczia, budai lakos, embereiket Velenczébe küldték, hogy a királyné számára finomművű velenczei ékszereket vásároljanak. A vásárlásból azonban nem lett semmi, mert az utasokat bizonyos János ötvös, szintén budai lakos, több gonosztevővel szövetkezve — kikből volt a vidéken elég — a Balaton tava mellett megtámadta és a királyné által vásárlásra adott ezerháromszáz arany forinttól megrabolta. Borbála királyné, 1417-ben május 17-én Budán1 2 3 kelt körlevelében kéri az ország rendéit, hogy a rablókat fogják el, a rablóit pénzt pedig a foglyokkal együtt juttassák Budára. A felhívás eredménye ismeretlen. Zsigmond uralkodása idejéből — sajnos — nem ez az egyetlen rablóhistória a Balaton vidékéről. Zsigmond uralkodása alatt a Balaton mellékén nagyon elszaporodtak a csavargók, tolvajok, rablók, gyújtogatok, hamispénzverők s egyéb gonosztevők. Bakónak, Kőkút, (Kékkút) Ságod, Sykefalwa (ma Sikefa-puszta, Zalaegerszeg mellett), Gyepű (ma puszta Ebergény mellett), Ollár, Tekenye, Vita, Erényé, Bagód, Díszei az Erdélyiek birtoka, Boldogasszonyfalva, Oroszton, Szigliget Simon bán fia Jánosnak birtoka, Szántó, Keszi és Falud Eberhard váradi4 püspök birtokai, Kerecsen, Sümeg a veszprémi püspökség birtoka, Szentgyörgy a Kanizsaiak birtoka, Szentpál, Szabar az Oslok birtoka, Füred a tihanyi apátság birtoka, Marót a Mykchek birtoka stb. stb. hemzsegtek a gonosztevőktől. Egy helyen sem volt azonban annyi együtt, mint az Eberhard püspök és Mykch bán özvegye kezén levő Pelyske várában, hol maguk a várnagyom voltak a legszemenszedettebb gonosztevők. Garai Miklós nádor 1408 júl. 2-án Mándhidán5 6 törvényt ült felettük s a bűnösöket számkivetésre és halálra ítélte. Úgy látszik azonban, hogy ennek az ítéletnek sem volt sok foganatja; legalább 1 Fejér C. D. X/II. 276. 1. 2 U. o. X/II. 440. 1. 3 Regesta Sopron város levéltárából. (Magy. Tört. Tár. IX. 135. 1. LXXXV. ez.) 4 Eberhard 1397 óta (Fejér C. D. X/II. 474. 1.) zágrábi püspök, a váradi püspöki széknek Lukács után 1406-ban történt megüresedésekor (Fejér C. D. X/III. 158. 1.) a váradi püspökség kormányzója lesz (Fejér C. D. X/IV. 555. 1.), a zágrábi püspökséget pedig Ciliéi Hermann kormányozza (Fejér C. D. X/IV. 518. 1.), ki 1405-ben Varasd megyét kapta (Fejér C. D. X/IV. 422. 1.). 1407-ben a zágrábi püspöki székben ismét Eberhard van s a váradi üres (Fejér C. D. X/IV. 581. 1.). 1408-ban a zágrábi szék egy ideig üres és Eberhardot Váradon látjuk (Fejér C. D. X/IV. 677. 1.), ugyanitt van még 1409-ben, midőn Zágrábban András választatik püspökké (Fejér C. D. X/IV. 717., 745. 11. — X/VIH. 498. 1), 1410-tól azonban Eberhard ismét zágrábi, András pedig váradi püspök lesz, s ezután azok is maradnak (Fejér C. D. X/V. 42. 1.). 6 Z. O. II. 142. oki.
