A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
114 A Balaton és vidéke a történeti korban. Németújvári Henriket, ám ez örökül hagyja fiaira: Iván, Péter, Miklós és Henrikre a király elleni gyűlöletet. Ezek alatt a háborúskodások alatt a veszprémi egyházat sok veszteség érte és a király hatalma s hadi ereje sem tudott az egyesült elégület- lenekével mérkőzni. László zseliz-szt.-jakabi téli táborozása után1 csakhamar eredmény nélkül vonul vissza. E harczok közben csaknem elpusztul Buzád nemzetségbeli Csák bán fiai révén az Ocnuz bán által alapított rajki monostor, melynek kegyúri jogát aztán rokonuknak Mihály fia, Tristán ispánnak adják át, a csornai prépost pedig Waltert küldi ki a rendből apátnak.1 2 A Németújváriak győztesekként kerülnek ki a harczból. 1275 június havában Miklós már nádor, Iván tótországi bán,3 az erőszakoskodásáról hírhedt Péter pedig a veszprémi püspöki székben ül.4 Mi sem természetesebb tehát, hogy ha ily férfiak — e kor leghatalmasabb rablói — bitorolták a legmagasabb országos méltóságokat, akkor a belzavarok meg nem szűnhettek, a felzaklatott ország nyugalma helyre nem állhatott. A dunántúli vármegyékben, különösen a Balaton vidékén még féktelenkednek a hatalomért egymással versengő nagy urak: a Németújváriak és Csák nádor társaival. László 1276 tavaszán ismét a Balatonvidéken táborozik; legalább ezt igazolják azok az oklevelek, amelyek e vidékről keltek. így 1276 januárius 8-án Zalaistvándon,5 januá- rius 20. és februárius 3-án Lábodon (Somogy),6 9-én Őrsön (Zala) táborozott. A király megjelenése e vidéken mit sem használt, legalább is erre lehet következtetni abból a páratlan gonosztettből, melyet maga az ország legfőbb birája és nádora, Csák Péter puszta bosszúból a hatalomért véle versenyző Németújváriak iránt, a veszprémi egyházon elkövetett. Felgyújtotta s kirabolta a virágzó Veszprémet. Elpusztult Péter püspök fényes egyháza, rombadőlt a Szt. István korában alapított híres székesegyházi iskola, melyben a „liberales artes“, a szabad mesterségeken kívül, a trivium és quadrivium tárgyai mellett a kánoni jogot is tanították.7 Vandál kegyetlenséggel pusztítatta el az egyház levéltárát, hogy minden jogát kétségessé tegye a püspökségnek. De ez még mind nem elég. Az oltár mögé menekült egyház szolgái: a kanonokok, egyéb papok s szolgák közül 68-at vérszomjas kegyetlenséggel gyilkoltatott le, másokat pedig meztelenül lovakkal hurczoltatott körül.8 Maga a király személyesen9 meggyőződvén a veszprémi egyház irtóztató fel- dúlásáról, enyhíteni iparkodott a püspökségnek csak öltönyökben, kincsekben és egyházi szerelvényekben több mint 50,000 márkára rugó veszteségét, 1276-ban10 a 1 1275 újév napján „apud monasterium Beati Jacobi Apostoli apud Zelez*. (Fejér C. D. V/II. 439. 1.) — Wenzel i. m. IX. 124. 1. és IV. 52. 1. 2 Hevenesi M. SS. XXIX. p. 196. 12. 24. 3 Fejér C. D. V/D. 243. 1. 4 Wenzel i. m. XII. 115. 1. — Fejér C. D. V/II. 238. és 243. 11. 5 U. o. IV. 73. 1. c U. o. IX. 548. 1. ' Katona: Hist, critica. Tom. I. Ord. VUI. praefatio. 8 H. O. IV. 55. 1. — Fejér C. D. VII/II. 46. 1. — V/II. 337., 347., 367. 11. — IX/VII 692. 1. — Wenzel i. m. IX. 215. okl. 9 Fejér C. D. IX/VII. 692. 1. 1,1 U. o. VII/II. 46. 1. Érdekességet kölcsönöz ezen okmánynak, hogy a károk, az elrablóit ékszerek s drágaságok mind részletesen fel vannak benne sorolva.
