A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
ÍOO A Balaton és vidéke a történeti korban. a tónak népiesebb elnevezését, mely lehet, hogy akkor tulajdonképen még nem is volt a tónak neve, hanem csak a hely tulajdonságnak kifejezője, mert a blata vagy balata szó a szláv nyelvben általában mocsarat, álló nagy vizet jelent. Előbb nem is említik a Balatont jelenlegi nevén, mint a szláv birodalom bukása, illetve a magyarok bejövetele után, ekkor is első sorban magyar krónikások, magyar királyi oklevelek. Szt. István, I. András, I. Béla, Szt. László, Zsigmond privilégiumai az első ismert írott emlékek, melyek krónikásainkon kívül — sőt még ezeket megelőzőleg is — a Balatonról e néven tesznek említést. A legelső ismert oklevél és írott emlék, mely a Balatont e néven említi, Szt. István nak (1001 —1038) 1024-ben augusztus 16-án Székesfehérvárt kelt az az oklevele, melyben a zalavári apátság részére újabb adományt tesz. Ebben az oklevélben a tó „aqua Balatin“ néven fordul elő1 s pedig Zeuleus (Szőllős-puszta, Csány és Tilaj közt) község fekvésének meghatározásánál és a tó szigetei és halászati jogának adományozásánál. Szt. István korából egyéb oly oklevél, mely a Balatont említené nem ismeretes. Szt. István halála után a trónért és koronáért versengő Péter (1038—1041 és 1043—1046) és Aba Sámuel (1041 — 1043) közt kitört egyenetlenség e vidéket ugyan látszólag érintetlenül hagyja; mégis az országra kiható viszály természetéből kifolyólag a tóparton elterülő megyék főurai egyik vagy másik pártnak tagjai, de a viszálynak mindenesetre szítói voltak. Ugyanez az eset forgott fenn Salamon és .Szt. László, III. István, II. László és IV. István, Imre és III. László, Venczel, Ottó és I. Károly trónversengései közben. Szt. István korától kezdve lassan folyik a település. A legtöbb árpádházbeli király hűen vallotta Szt. Istvánnak törvényben kifejezett azt a nemzeti politikáját, hogy „unius linguae, unius moris regnum imbecille et fragile est.“1 2 Péter (1038—1041.) alatt németek telepedtek le. A Balatonra vonatkozó legközelebbi adat I. András (1046—1060) király idejéből való. András alapította 1055-ben a Szt. Ányosról (Anianus) nevezett tihanyi egyházat és benczés apátságot, mely tettével és bőkezűségével az elégedetlenkedő papságot akarta maga és elsőszülött fia, Salamon részére megnyerni. Az alapítólevélben a tó több helyen és számos névváltozatban fordul elő.3 Az oklevél a „narratio“-ban elmondja, hogy a saját, felesége, fiai, leányai és minden élő és holt rokonságának lelkiüdvösségéért mi mindent adott a király a 1 Zalavári It. Loe. 1. Fasc. 1. No. 4. Giletfia Miklós nádor 1350-iki eredeti átiratában. És u. o. Loe. 1. Fasc. 1. No. 5. a kapornaki konv. 1427-iki kiadványának hiteles másolatában. — Fejér C. D. I. 309. 1. (1829. kiadás). — Z. O. I. 1. oki. 3 Corp. Jur. H. Tom. II. p. 1. 2. et sequ. — Fejér C. D. I. 316. 1. 3 Pannonhalmi Ivt. Tihan. Fase. 1. No. 1. — Fejér C. D. I. 388—390. 11. — Kaprinai i. m. Tom. XXXVIl/IV. p. 57.
