A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig. 99 Blata néven jelenleg is meg van és pedig déli partján Blata,1 északi partján pedig Jezero községekkel.'" Horvátországban több hasonlónevű helység és folyó van, melyeknek nevében a „blata“ szó törzse tisztán felismerhető. Pl. Zágráb megyében a károly városi járásban a Kulpa mellékfolyója Blatnicza folyó s ennek mocsaras vidékén van hasonlónevű község. Ennek, párja van Belovár megyében is. Ugyancsak Zágráb megye samobori járásában, közel Zágrábhoz van Blato nevű község. Van tehát elég adat arra, hogy a fentidézett okirat kérdéses helyneve helyrajziig meghatározható legyen.:í Az oklevél szövegében olvasható Ocrogluch folyó maga az a folyócska, mely a jelenlegi Blata tavacskába folyik. Midőn a Blata tavát Blata és Jezero nevű községeivel említjük — melyek közül Blata az okmányban említett terra Blata — nem mulaszthatjuk el a buvár- kodók figyelmét az iránt felhívni, hogy ime e vidéken, az ó-szláv elnevezés szomszédságában egy új szláv szó, a „jezero“, oroszul „ozero“ van, mely ugyancsak mocsarat, tavat jelent. A magyar nyelv sajátossága nem tűri egymás mellett a lágy ajakhangű mássalhangzókat — de főképen a szó kezdetén nem — így történt, hogy a Blata vagy Blato régi név két mássalhangzója közé az alkalmas a magánhangzó került és lett Balata, Balato — a mai Balaton. Sőt Pray György, midőn „Specimen Hierarchiáé Hungáriáé“ czímű művében egy királyi oklevél idézésénél a Balaton tavát említi, mondja, hogy egy barátja őt is figyelmeztette a Balaton nevének szláv eredetére s hogy a szlávok még az ő idejében (1776) is így nevezik Csehország némely vidékén a tavat. Talán nem alaptalan fejtegetése nyomán arra a következtetésre jut, hogy Blata-ból eleinte a Balata lett, de sőt a tónak talán már kezdetben is Balatató volt a neve, majd pedig később egybeolvadt az eredeti névvel: a „tó“ és lett „Balaton“, „Balaton lacus“, „Balaton tó“.1 2 3 4 5 6 PRAY-nak ez a fejtegetése figyelemreméltó és megérdemli, hogy alapja után kutassunk. Kerestük a Balata tó ezt az alakját és megtaláltuk betűről betűre ugyanebben az alakjában és jelentésében annak a kis erdei, vagyis inkább berki tónak a nevében, mely Somogy megye csurgói járásának Szenta nevű községéhez tartozó kanizsai berekben van.ft Ennek az állóvíznek a neve ma is „Balata tó“, azaz mocsaras tó, nem egyéb, mint a Balatató nak össze nem vont alakja.0 A frank és szláv uralom alatt a tó jelenlegi nevének ős alakjaiban soha sem szerepel, hanem csak a rómaiak örökségeképen hátramaradt Pelso, Pelissa néven. Ennek oka az lehet, hogy a latinműveltségű krónikás barátok nem akarták használni 1 Kétségen kívül az okiratban is említett praedium. 2 A magyar állam közúti, vasúti és vizi térképe. Összeállította a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi minisztérium vízrajzi osztálya 1887-ben. 3 E szótörzsből alkotott számos helynév ismeretes Magyarország felső vidékén és Morvában is tehát azokon a vidékeken, amelyeken Szvatopluk szlávjai laktak vagy barangoltak. 4 Pray : Specimen etc. II. pag. 267. (Csillag alatt.) „Monitus sum ab amico per litteras, nomen Balaton esse originis Slavicae, quibus etiamnum in nonnullis Bohemiae locis lacus Blata dicatur . . .“ „Facile ex Blala, primum Balata, tum Balaton efformarint, et si non dubitem primitus Balatató dictum, quod postrerum ex se se Lacum notat.“ 5 A cs. és kir. földrajzi intézet 1893. évi kiadványán. Zone 35° 46° Beiovar. 6 Ugyanebben a járásban van a Szentához tartozó Baláta puszta is. 7*
