A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
22 J. Balaton környékének ardiaeologiája. Egy másik östelep ott volt Gaál Gaszton kastélya mellett. Ez a kastély Bogláron alul a Szőllősgyörökre vivő út jobb oldalán áll s az őstelepre a hozzátartozó belterületen, tőle délre, a Berek felé enyhén ereszkedő lejtőn 1903/4 telén szől- lőforgatásnál akadtak. Egy nagy területen szétszórtan sok edény került napfényre, • a legtöbb összetört vagy már összetörve volt, de így is Gaál Gaszton több ép darabot mentett meg s ezeket egyéb leletekkel együtt gondosan őrzi kastélyában. 27. ábra. Őskori agyagedények Bogláron. Az edények — úgy látszik — nem egy korból valók mind, a legtöbb mégis őskori, talán még a neolith korszakból származik, mert a leletek között csak két bronzkarikát, meg egy kerek bronzhuzal darabját találjuk, ellenben sok a csontszerszám, van aztán egy kőék és két átlyukasztott fenkő, orsógombok s azt hiszem, 28. ábra. Barbár-római agyagedények Bogláron. hogy ezekből sokkal többet is lehetett volna összeszedni. Akadtak továbbá legalább tíz tűzpadra, egymástól 10—15 m. távolságban, de volt kettő, melyek egymáshoz közelebb feküdtek. A körülbelül 1 m. mélységben talált égetett agyagfenekek köralakúak voltak, 2 méterig menő átmérővel s rajtok 50—60 cm. magasságig földdel kevert hamu feküdt. Az ezen őstelephez tartozó edényeket szabad kézzel formálták és szabad tűznél égették ki. A felemlítésre méltóbb darabok a következők (27. ábra) :
