A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 23 Fazék, szemcsés szürke agyagból, külső' felületén vöröses színűre van égetve, szája alatt négy hosszúkás bütyök, s ezek között benyomkodott pontok (1). Magassága 17 cm. Kisebb fazék, magassága 13 cm., majdnem ugyanolyan anyagból, mint az előbbi, szája alatt négy hegyes bütyökkel (2). Fazék, melynek magassága szintén csak 13 cm., de szájnyílása nagyobb volt s széle kissé kihajlik, alatta keresztben álló hosszúkás bütykök, melyekből, minthogy a fazék felső része csonka, csak kettő maradt fenn (3). Fazék, 16 cm. magas, szájszéle alatt egy kiálló zsinór- gyűrű veszi körül (4). Kisebb urna, melynek alja hiányzik (5). 17—18 cm. magas lehetett. Grafitosszürke agyagból, felülete kívül egyenetlenül le van simítva. Füles tál, egyik fele fölül csonka (6). Magassága 14 cm., hasának legnagyobb szélessége 24—25 cm. lehetett. Nyakán alul két bemélyített gyűrű fogja körül. Füles csésze, széles szájnyílással (7). Magassága cm. Alacsony nyaka alatt hasának behajló része függélyesen gerezdezve van. Felülete grafitosszürke színű. Alul gömbölyű csésze, szájszéle alatt kissé behúzódó testtel (8). Kívül sima, vöröses színű. Magassága 6 cm. Bögre, alul gömbölyű, rövid szétálló nyaka van (9). Magassága ó1/.^ cm. Laposfenekű tálcza, behajló szájszéllel (10), legnagyobb kerülete 16 cm. széles. Nagyobb csésze (11), melynek magassága 10 cm , szélessége 20 cm. Füle letört. Kiálló hasán rézsutosan lefelé menő csatornák díszítik. Orsógombok (12. 13), a legtöbbnek gerezdes felülete van. Ezen edények mellett, melyeket technikájuk és formájuk miatt a praehisto- rikus korból valóknak kell tartanunk, akadtak nagyobb fazékak, melyeket korongon készítettek és kemenczében égettek ki (28. ábra). A legkisebbik (1) 13'8 cm., a nagyobbik (2) 15*5 cm. magas. Az utóbbinak fenekén egy reliefes kör látszik, a másiknak feneke egy négyszöggel van megjelölve, melynek sarkain két keresztben álló vonal megy keresztül (29. ábra). Egy harmadik ilyen fazék (3) 17 cm. magas, de ennek fenekén nincsen jegy. Egyébként formájuk — a kihajló szájperemmel — a barbár római edényeké. Felületük egészen sima, az 1. számút azonban a nyaka alatt három, a 3. számút egy bemélyített hullámvonal díszíti. Ez a hullámvonalas díszítés különösen a népvándorláskori edényeket jellemzi, de ezek az edények nem oly durvák, minők a népvándorláskoriak szoktak lenni. Ezen edények előfordulása az előbbiek mellett csak úgy érthető, ha ugyanazon helyen, hol az őstelep volt, később is laktak, a mint másutt ismételten tapasztaljuk. De persze ott, hol nincs rendszeres ásatás, a különböző korú emlékek könnyen összekeverednek s úgy látszik, mintha mind ugyanazon kulturrétegből került volna ki. Ezen helyen még számos rövid nyeles kés került elő a cserepekkel együtt felszínre, olyanok, minőket másutt népvándorláskorabeli sírokban találunk. Annak feltevéséhez azonban, hogy ezen helyen a népvándorlás korában is emberek laktak, kevés még ez a bizonyíték, ahhoz népvándorláskori sírok kellenének. 29. ábra. Fazekasjegy.
