A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
88 A Balaton és vidéke a történeti korban. a már atyja. Geiza által építtetni kezdett pannonhalmi apátságnak.1 Koppány harcza tulajdonképpen a magyarok harcza volt a németek ellen. Koppány halálával azonban, sem a magyarság harcza az új vallás ellen, sem a térítés munkája meg nem szűnt. Koppány hívei behúzódnak a Bakony rengetegeibe (Koppány helység), de nyomon követi őket a buzgó térítő is. A misztikus pogány vallásnak a Bakony homályos sűrűiben áldozó magyarok térítését Szt. Gellért, a velenczei benczés barát vállalja, aki hét évre 1023-ban a Bakonyba — hol már készen állott a béli új monostor — vonult vissza remetéskedni.1 2 3 Az 1001-ik év augusztus havának 15-én, Nagyboldogasszony napján Domokos esztergomi érsek megkoronázza Istvánt s a pápa nevében kezébe adja a keresztény hitnek legszebb és legkitüntetőbb jelét: az apostoli keresztet. Ez időtől fogva István király még buzgóbb apostola lesz a keresztény vallásnak s minden iparkodása odairányul, hogy az állami élet rendezésében az egyház is kellő erővel és hatalommal képviselve legyen. Egymásután alapítja a püspökségeket, érsekségeket, apátságokat és káptalanokat és a már előbb alapítottakat dúsan javadalmazza. Birtok még volt elég. így alapítja a Balaton vidékén ÍOO 1-ben a Szt. Mártonról elnevezett pannonhalmi apátságot/’’ 1009-ben a Sólyban, Szt. István vértanú kápolnájában aláírt oklevelével a veszprémi püspökséget.4 * 1019-ben,;> a Szt. Adorjánról elnevezett zalavári apátságot, melyet 1024-ben új adománnyal gazdagít,6 1037-ben a Szt. Móriczról nevezett bakony- béli apátságot,7 1025-ben a Bold. Szűzről nevezett veszprémvölgyi görög apáczák kolostorát,8 melyek mindegyikének számos birtoka a Balaton partján feküdt. Az egyházalapítás állandó települést bizonyít, sőt nem fér kétség ahhoz, hogy Szt. István első egyházait, ú. m. a veszprémi, győri és pécsi püspökségeket, a pannonhalmi, zalavári, bakonybéli és pécsváradi apátságokat már az avarok és szlávok, sőt rómaiak által lakott népes városoknak még teljesen el nem pusztult falai között, tehát települő helyen alapította. Az egyházi ügyek és az alapított püspökségek joghatóságának rendezésével 1 Pray: Annales Reg. Hung. I. (1763. kiadás). 2 Fontes Dornest. I. 23. 3 Fejér C. D. I. 280. 1. — Hartvik : Stephani Regis Ungariac Vita major. 233. 1. 8. c. (Pertz i. m. Toni. XIII. Script. XI. pag. 229 — 242.) 4 Fejér C. D. Tom. I. 289. 1. — Hevenesi M. SS. XVII. p. 177. IV. Béla 1257-iki átiratában hibásan 1008. év. — Hartvik : Stephani Regis Ungariae Vita Maior, 10. c. (Pertz i. m. Tom. XIII. Script. XL 229 — 242. 11.) 6 A somogyvári konv. 1370. évi átiratában, a veszprémi kápt. lvt. Capsa S. No. 303. Az 1019. évi oki. Erdélyi László dr. szerint hamis, 1308—26-ban készülhetett. (A pannonhalmi Szt. Benedek- rend története VIL k. Füssy Tamás : A zalavári apátság tört. 454—508. 11.) ß Az 1024. évi oki. Giletfia Miklós nádor 1350 febr. 1. átiratában az esztergomi kápt. 1339. évi átiratából. Eredeti : Zalavári apátság lvt. Loe. I. Fase. I. No. 4. — Fejér C. D. I. 304. és 307. 11. és 324. 1. — Z. O. I. 1. — Erdélyi szerint az 1024. évi oklevél 1341—46 közt készült; az 1039. évi oklevéllel együtt hamis. (L. Erdélyi munkáját a 5. jegyzet alatt.) 7 Fejér C. D. I. 327. 1. : „in illő loco, qui Beel dicitur . . . sub titulo S. Mauritii, Christi Martyris“. — U. o. IV/I. 410. L Az oklevél állítólag hamis. — Hartvik: 14. c. (PERTZ-nél mint fent. 236. lapon.) — Hevenesi M. SS. XXIX. p 391. L Ferdinánd 1558. évi megerősítő átiratában. 8 Wenzel: Árp. új okmt. I. 216. oki. görögül. — Fejér C. D. II. 46. 1. Kálmán átiratában. — U. o. I. 312. 1. — VII/I. 140. 1. — Tud. gyűjtemény: 1834. I. 84. 1. — Hevenesi M. SS. X. p. 173. görögül és latinul.
