A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
22 A Balaton és vidéke a történeti korbán. A kelták alatt Pannóniában, nevezetesen pedig a Duna és Balaton között lakó araviskok s a délen letelepült skordiskok szorgalmas mezei gazdálkodást űztek ; termelték a hajdinát, az arinkát és a „siligo“ nevű gabonát;1 szappant (sápon) főztek;2 árpából gyártották a rómaiak által annyira utált sört 5 (cervisia); öngyártotta nemzeti gyapjú ruhát, nadrágot viseltek. Híres és keresett kézműiparczikkeik, bronz és ezüst edényeik „gallica“ néven voltak ismertek. Mint kerékgyártók is ügyesek voltak. Ők alkalmazták először az ekére a kereket és küllős kerekeket a kocsikra, az eddigi idomtalan malomkőnagyságú fakorongok helyett. A művelt rómaiak is többféle kocsifajtájukat használták. Lótenyésztésük sem volt elhanyagolt; bizonyítja az is, hogy a rómaiak a lótakarónak bőrből készült sajátságos gyártmányát egy pannoniai kelta népről, a skordiskokról nevezték „scordiscum“-nak.t Pannóniában kulturális élet tehát már a rómaiak előtt is volt. Az eke alá vont földterületeknek, a makkoltató erdőségeknek és városaiknak nagy számából jutott a Balatonvidéknek is. Az ember vonzódik a vízhez, mely számtalan szükségletét kielégíti. Különösen pedig azok a nomád népek, melyek lassanként felhagynak vándorlásaikkal és állandóan megtelepedvén, mezei gazdasághoz vagy állattenyésztéshez fognak, letelepülő helyeiket leginkább a vizek mellett vagy azok közelében választják meg. Erről eléggé tanúskodnak a vízmenti őskultúrák. Az a számtalan lelet, tumulus, sir, feliratos kő s a későbbi századok épületmaradványai, mindmegannyi bizonyítékai annak, hogy a népek előszeretettel a vizek mellett választották települő helyeiket. Oly leletek, avagy épületmaradványok azonban, melyek minden kétségen kívül a keltáktól származnának, a Balaton vidékén sem ismeretesek. Midőn a letelepült bojok elérték hatalmuk tetőpontját, uralmuknak ugyanaz a nép vet véget, országukat ugyanaz a nép dúlja fel, amelyet előbb maga szorított ki lakóhelyeiből. A bojok által keleti és délkeleti Magyarországba szorított s a rómaiak által dákoknak (daci) nevezett geták két századon át csak kisebb harczokat víván az északi Magyarországban kóborló „metanasta‘l jászokkal, ezt az időt és alkalmat arra használták fel, hogy hatalmas erővel ellenálló néppé tömörüljenek és támadó hadjáratra szervezkedjenek. Először is annak a népnek adták vissza a kölcsönt, amely őket annak idején szálláshelyükből kiszorította. K. e. 58-ban Borebistas (Burvista vagy Buristes) vezérlete alatt a bojokra törnek s ezeknek országát olyannyira elpusztítják, hogy a néptelen vidéket csak utódaik, a rómaiak kezdték újból benépesíteni.5 A Il-ik században azonban e vidéken még találkozunk kelta néptörzsekkel. A rómaiaknak közel ötszáz éves pannoniai uralma idejéből már részletesebb adatok állanak rendelkezésre. Caesar Octavianus Augustus (Kr. e. 31.—Kr. u. 14.) az első római császár, akit először urai Pannonia a római hódítók között. Octavianus 1 Roget Bod- de Belloguet: Ethnologie Gauloise, Paris, 1858. III. 458. 2 ö. o. I. 112. 3 Dió Cassius : Historia Romanae L. XLIX. 4 Roget de Belloguet, i. m. : III. 464. 1. 5 Strabo i. m. L. VII. cap. 5. c. 314.
