A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
őskor és római korszak. 23 előtt talán elődjének hadi tervei lebegtek, midőn császárságának első éveiben már arra gondolt, hogy Pannóniát római provincziává tegye. Segesta (lefest boj ttóXic; 1 a későbbi Siscia római város, a mai Sziszek a Kulpa és Száva összefolyásánál) elfoglalása volt a kulcs Octavianus győzedelmes hadjáratához, melyet Pannonia ellen indított. Harmincz napi erős ostrom után megtöri a kitartó védők erejét; a várost elfoglalja s ezzel szárazon-vízen szabad utat nyer Pannonia minden részébe. Rövidesen Sirmium (Mitrovicz) alatt áll és a város is Segesta sorsára jut. A caesar légiói K. e. 29-től kezdve elözönlik Pannóniát s a váratlan támadástól megzavarodott néptörzsek csaknem ellenálás nélkül hódolnak meg a római sasnak. Ez azonban még nem volt teljes győzelem. A római légiók által leigázott pannonok és a maroknyi kelták szabadulni iparkodnak a római fegyelem alól, K. e. 16-ban néhány alpesvidéki néptörzzsel szövetkeznek hódítóik ellen. Eredményt azonban sem ekkor, sem K. u. 6—9-ben nem érnek el, mikor a breukok és dalmaták két Bató nevű és a bojok Pinnetes vezéreik alatt ismételten harczba indultak a légiók ellen. Octavianus mostoha és fogadott fiát, Tiberius (Kr. u. 14—37.) hadvezért küldi a lázadók ellen, kik végre K. u. 8-ban a Bathinus folyó (Bednya, Varasd mellett) vagy a Hiulca mocsár (Vinkovczéhez közel) mellett, mint teljesen legyőzöttek leteszik a fegyvert.2 Ez időben a rómaiak északon veszedelmes szomszédságba jutottak a bojok csehországbeli elhagyott szállóhelyein hatalmas néppé erősödött suevekkel, markoman- nokkal és quadokkal. Első ismert királyuk Marbod (Marobuduus) is már nagy gondot okozott volna a másfelé elfoglalt Octavianusnak, ha vele idejekorán békét nem köt. Quadok és jászok, ez a két nép az, amellyel a pannoniai légiók folytonos harczban állottak. Ezután tág tér nyílik a rómaiaknak Pannóniában műveltségük meghonosítására. A legyőzött nép könnyen simul, engedelmeskedik, sőt nemsokára már római légiókban harczol és Róma isteneit imádja. A Claudius (Tiberius Claudius Néró K. u. 41—54.) által gyarmatosított boj pusztaságon munkás nép lakik (Colonia Divi Claudii Sabaria és oppidum Scarabantia Julia) és római erődítmények: castrumok, castellumok, quadriburgumok, római települőhelyek: telepvárosok (colonia), községek (civitas), törvényhatósági városok (municipium) és kisvárosok (oppidum) lepik el Pannóniát. Körülbelül ebbe az időbe, Vespasianus császár uralkodása idejébe (K. u. 69—79.) esik, az I-ső században élt (Il-ik) Plinius történetíró „Orbis terrarum descriptio“ czímű művének keletkezése. Ebben a műben egy pannoniai, illetve Noricumhoz közel fekvő tóról történik említés. Idézett művében 1 Strabo i. m. L. VII. cap. 5., c. 314. : Vellej. Paterculus (Tiberius legátusa Pannóniában K. e. 19-től K. u. 31.) Historiae Romanae. L. II. c. 114. — Dio Cassius: Hist. Rom. LV, c. 32; LVI.
