A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
A Balaton és vidéke a történeti korban. 20 Vulkánjai kialudtak s most nagyobbrészt kopáran merednek 300—462 (Badacsony) méternyi magasságban a tenger színe felett. Van a Balatonnak még más eredete is, csakhogy ez a regék, mondák és mesék világába vezet vissza. Amit a tudomány emberi ésszel s okadatoltan kideríteni nem tud, annak eredetét megtalálja a rege. Amin a tudós türelmes munkája hajótörést szenved, azt mese alakjában a nép veszi ajkára. így született meg a Balaton meséje. A népmonda, amely valamennyi természeti szépség származását széles e földön mesékhez fűzi, szintén szárnyára vette a Balatont. A balatoni „kecskeköröm“ és „szamárköröm“, a harmadkori eltűnt nagy édesvízi tónak kövesedéit kagylói, a Congeria ungula-caprae maradványai, valamint az „úri főkötő“, a Limnocardium apertum kövület maradványai szintén meg vannak énekelve az elátkozott királyleány aranykecskéinek meséjében. A tó partjára kivetett fekete homok, amelyet mint „siófoki porzó“-t nem régen még székében használtak, féldrágakövet is tartalmaz. Mindezek amellett bizonyítanak, hogy a tó eredete a történelem előtti korba, a földképződés korába vész. Maga a tó drága gyöngy, emlék a történelem előtti korból, s értéke csak becsesebb lesz, ha megtudjuk, mily helyet foglal el a történeti korban ; hány nép vette ajkaira nevét és települt le partjain, s mily jelentőségteljes e név művelődéstörténetünk lapjain. A Duna jobbparti vidékéről K. e. az V-ik századig hiteles történeti adataink nincsenek, csak görög mondáink vannak.1 HERODOTOS-nál találjuk az első történelmi adatot e föld lakóiról: a paeonokról, pannonokról.'21 Ezt a népet is azonban még csak az alsó Dima vidékét lakó illyrekkel együtt említi s úgy a felső Duna, valamint egész Dunántúl pannon lakosságának történetét mély homály födi. Herodotos említi, hogy nyugaton az Ister (Duna) forrásai körül a kelták laknak. Ez a nép Livius szerint1 2 3 * Kr. e. a 4-ik században túlnépesedés folytán eddigi lakóhelyéből, Galliából kiszorul és más tágasabb települő helyet keres magának. A népsereg két részre oszlik. Az egyik sereg Itáliába megy s csakhamar Róma falai alatt áll, a másik Sigowes vezérlete alatt Pannóniában keres magának szállóhelyet. Ezen had felvonulásában utócsapatként a félelmes boj'1 nép jött, a legtekintélyesebb néptörzs úgy az őslakó pannonok és illyrek, mint többi kelta eredetű rokonai a tauriskok és skordiskok közt. A tauriskok Pannonia nyugati részében telepedtek le, a mai Stiria, Karintia és Salzburg vidékén. A skordiskok a Száva, Dráva, alsó Duna vidékét szállották meg. Ezekkel csaknem egyidejűleg a Közép-Dunántúlt a herkuniaiak és batánok lakták. A hatalmas boj népnek ebben az időben a mai Csehország5 és Magyarországnak a dunáninneni része volt lakóhelye. A hódítani és terjeszkedni vágyó népnek azonban mindinkább kisebb lett a dunáninneni részek nem éppen térés vidéke, aminek az volt következése, hogy keleti szomszédjaikat a geta vagy dákokat mindjobban visszaszorították keletre, míg végre a dákok egy természetes, védett területen, a Keleti- Kárpátok alatt, a későbben róluk elnevezett Dácziában telepedtek meg véglegesen. 1 A Kolchisból visszatérő Jáson a Száva mentén Illyrián keresztül vonult haza. 2 Herodot : IV. c 49. V. c. 9. 1 Livius : V. 34. * boj, bogi = gall nyelven félelmest jelent. * Bojo-hajm — Bohemia a bojok hona, országa.
