A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
204 A Balaton környékének archaeologiája. a község déli végénél, a Séd irányában húzódó szántásokon és folyópartokon, de részben magának a községnek mai területén is lehetett, a mennyiben a jelzett helyeken a római cserép éppen nem ritka jelenség. Berhida és Kiskovácsi között ugyancsak a vasútépítés alkalmával ásott anyagárok helyen őskeri putrilakásokra bukkantak, minőkkel Kilitin és Keszthelyen találkoztunk. Ezek a sárga homokföldbe vájt üregek voltak, melyek később kavicscsal és földdel megteltek, de ez sötétesebb színű lévén, az egyes üregek metszete élesen kivált az anyagárok partoldalából. Az egyik partban egymás mellett három ilyen üreget láttam, melyek nem mentek le egy méternél mélyebbre, szélességük pedig 60—98 cm.között volt. A munkások állítólag urnákat találtak bennök, melyeket összetörtek és a föld közé kevertek, de Véghelyi Dezső alispán még tudott két darab cserepet kapni. Azt már csak hallomásból írhatom, Elmann peremartoni plébános mondta el, hogy a közeli Szőllőhegyen, melyet Öreghegynek is hívnak, a berhidai plébános földjén csontvázakat találtak s hogy az egyiknek lábain bronzspirálisok voltak. A dologban valaminek igaznak kellett lenni, mert már Romer feljegyezte, (6. sz. jegyzőkönyvében 11. 1.), hogy S — úrtól egy födéllel ellátott római urceolust (bögrét) kapott, melyet a kiskovácsi szőllőben találtak. Laczkó is újabban (Balácza 8. 1.) közli, hogy különösen a Lakath-Bezerédj-féle és a plébániaszőllőben gyakori a római cserépedény és téglatöredék. Csajág északi határában emelkedik az ú. n. Várhegy. Mint a berhidai Öreghegy, ez is nyilván onnan kapta ezt a nevet, mert tetején régiségeket láttak. A mikor ott jártam, még 20 év előtt, hiába kérdezősködtem. Laczkó följegyzése (Balácza 8. 1.) szerint azonban ott csakugyan római cserép- és téglatöredékek volnának. Ellenben egészen véletlenül Csajádi János jegyzőtől megtudtam, hogy Kovács János Röcsöke nevű szőlejében 3 téglát, továbbá egy vastagfalú feketeszínű urna részét és egy gömbölyű kőoszlopot talált. Egy téglát még láthattam Kovács házában, római tégla volt, 20X20 cm. nagyságú és 5 cm. vastag. Kovács említett szőleje a falutól délkeletre, mintegy 1/i órai járásra, az országút keleti oldalán fekszik és az a sok tégladarab, melyek nemcsak e helyen, hanem a szomszédos földön, a dombhát északi lejtőjén szanaszét hevertek, elég bizonyság a mellett, hogy egy nagyobb római telep nyomainak tartsuk. Csajág nyugati határában, nem messze a falutól, a Kenese felé vezető úttól délre még föltűnt három földhalom. Magasságuk 4—5 m., átmérőjük 25—30 m. Ezek korát természetesen csak azután lehetne megállapítani, ha felássák Balatonkenesén, magában a faluban, a mikor a ref. iskolaházat építették, mint azt Romer följegyezte (3 sz. jegyzőkönyvében 93.1.), 2 ölnyi mélységben egy római épületmaradványra akadtak, melyről azt hiszi Romer, hogy egy hypocausüim lehetett és közli is az egyik tégla rajzát, melyet akkor ott találtak. Ennek egyik sarka negyedkor alakban ki van vágva, úgy hogy négy ilyen tégla egymás mellé rakva, egy köralakú nyílást hagyott
