A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiàja. 205 szabadon. Azon hypocaustumoknál, melyek a fürdő- vagy lakóhelyiségek fűtésére szolgáltak, ilyen átlyukasztott padlóra természetesen nem volt szükség, hanem alkalmazták az agyagégető kemenczéknél, hogy a tüzelőhelyiségből feljöhessenek a lángok abba a felső helyiségbe, hol a kiégetésre összerakott agyagárúk voltak. Kenese határában előforduló leihelyek : 1. Mint Véghelyi Dezső-íőI hallottam, a Kenésétől Almádiba vezető úttól délre, a körülbelül 2 km. távolságban emelkedő Sándor magaslatnak a Balatonra néző oldalán őskori cserepeket találtak. A keneseiek között az a hit él, hogy ott egy falu volt, a mi mindenesetre mond valamit. 2. Lóczy Lajos figyelmeztetett arra, hogy Kenésétől keletre van egy hely, hol rÓ7nai nyomok találhatók. Ha jól jártam, megtaláltam ezt a helyet az országúiból észak felé kiágazó első dülőút végénél, a hol a lekaszált mezőkön láttam is elszórva apró kődarabokat, sőt téglafélét, de ezek a tégladarabok oly aprók és igénytelenek voltak, hogy római eredetük nem látszott bizonyosnak. A dolgot természetesen egy ásatás tisztázhatná és a hely talán megérdemli. 3. Kenésétől keletre, a zsidó temető dombjának lejtőjén, mint azt Szabó János kenesei plébános elmesélte nekem, római sirokra akadtak volna, egyet sírásás közben találtak, melyben pénzdarab volt; hasonlóképpen az út túlsó oldalán, a csitényi dombláncz végén lettek volna sírok. És kocsisom, Osváld Sándor is állította, hogy ő maga látott a zsidó temetővel szemközt téglákat, melyeket az eke kivetett. Hogy ott tehát római sírok voltak, el kell hinni, ha mindjárt a helyszínén semminemű római nyomokat nem találhattam. Laczkó följegyzése (Balácza 11. 1.) mindössze ennyi : Római nyom akad a zsidótemető táján is. Azon magas parton, mely a Balatont északról szegélyzi, a legmagasabb pont a Csitény nevű domb, melynek régiségeire először Lóczy Lajos figyelmeztetett. Mikor 15 év előtt ott jártam, csakugyan a szőllőben különféle praehistorikus cserepdarabokat láttam s akkor a pinczemester, a kivel ott beszéltem, említette, hogy találtak ottan két bronzdárdavéget s azonkívül tudomása volt atról, hogy ezüstpénz, agyagkorsók, melyeket a gyerekek eltörtek, továbbá egy nyíró vasolló is előkerültek. Különben ezen a magas parton végig akadnak régi kultúrnyomok. Kenese és Aliga között egy helyen az 1 m. vastag kultúrrétegben — Lóczy Lajos közlése szerint — állati csontokat, kézzel formált vastag cserepeket, köztük égetett darabokat, melyeken valami díszítés látszott, lehetett találni. Úgy látszik, csak legújabban (Laczkó : Balácza 7. 1.) a Balatonfőkajár határába eső Aligafiirdő fölött emelkedő magas parton kerültek napfényre veremsírok római urnákkal és bronzokkal. A mint szintén Laczkó följegyzéséből (u. o.) értesülünk, följebb, a Sólápa nevű dűlőben, id. Balog János tagján római épüleimaradvdnyok volnának. Ugyaninnen való — úgymond Laczkó — egy vörös homokkőlapba vésett Dianarelief melynek publikácziója a jövőre van fentartva.
