A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
197 Az Ösküről való régebbi leletek közé tartozik továbbá egy feliratos kőtöredék, melyet Romer (A Bakony 142 1.), az ispán házánál látott. Más nem is írta le, mint Romer, mert azóta — úgy látszik — elveszett. A felirat Rómer olvasása szerint, a mint azt a CIL III 4145 alatt közli, mindössze ennyiből áll: L I X M VÖT PO S V I T Egy oltárfelirat három utolsó sora. Ugyancsak Romer említi (A Bakony 150. 1.) először, hogy a bántai halmoktól nem messze, az aranykúti forrásnál sigillata és más festett (?) cserepek jönnek elő. Ez a hely, mint Laczkó (Balácza 14. 1.) megállapította, Öskü és Bántapuszta közé esik, a hol különösen a káth. plébánia szántóföldjein temérdek falmaradvány, cserép és gyakori éremlelet előfordul Különben már Rhe is (Ős- és ókori nyomok Veszprém körül 25. 1.) constatálta, hogy az ösküi plébániának Bántapuszta melletti földjein, a pogánytelkivel szinte azonos helyen, oly feltűnő nyomok vannak, annyi római művű edény- és tetőcserép van elszórva, hogy semmi kétségünk, hogy a szántás alatt római falak vannak, sőt az út mellett az egyik alapfal irányát a talajfelszín domborulata alatt ki lehet jelölni. Öskütől még feljebb, észak felé római nyomok, mint azt Laczkó tovább (Balácza 15. 1.) közli, találhatók : 1. Bánta pusztától nyugatra, alig 200 m. távolságban, a vizenyős rétség szélén T alakú kőfalalap és római téglacserepek ; 2. a bántai kőfejtőktől délkeletre 300 m-nyire, egy emelkedettebb dolomitbörezön római épületalapok, öntött padlódarabok, festett vakolathulladék. Ezen római lelhelyeken kívül akadt Öskü határában, mint Rhé nekem mondta, a Bántapusztától nyugatra, körülbelül 2 kilométerre, egy népvándorlás kori sírmező. Először egy pár arany fülbevaló került a Veszprémmegyei Múzeumba, de a mikor Laczkó, mint erről a Veszprémmegyei Múzeumi Bizottság és Múzeum-egylet 1909. évi jelentésében a 12. lapon beszámol, ráakadt a leihelyre és ott ásatott, az ásatás eredménye 83 bronz- és vastárgy volt, köztük egy meglehetősen ép vaskard, több üveggyöngygyei díszített fülbevaló, egy övnek több darabból álló bronzdíszítése és egy avar (?) jellegű díszszel ellátott szíjvég. Ezen helyektől délre római nyomokat constatált még Rhé Gyula A Balaton környékének archaeologiája. Vilonyánál, a Belsőhegy délnyngoti oldalán (különben már Römer följegyezte 11. jegyzőkönyvecskéjében a 130. lapon, hogy Vilonyán római régiségek vannak), továbbá Királyszentistvántól délre a domboldalon és az alatta elterülő rét alatt, hol a felszínen látható tégla- és kődarabok a mellett szólanak, hogy ott római alapfalaknak kell lenni. Itt, mint Rhé a Múzeumi és Könyvtári Értesítő I (1907) 189. lapján írja, a Fenyögyőralja nevű dűlőben, Laczkó (Balácza 11. 1.) szerint a községtől egyenest délre, alig 1 km. távolságban, László József litéri lakos földjén a földmunkások 1907 tavaszán egy kőlapokból összeállított római sírt bontottak fel, a melynek mellékleteiből
