A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

A Balaton környékének archaeologiája.

169

Csakugyan a kőkerítésen túl a sovány gyepből még ma is kilátszanak a falnyomok, melyek alighanem egy római fürdőépülethez tartoztak. Békefi (Balaton környékének egyházai és várai a középkorban 139. 1.) ezeket egy régi templom alapfalainak nézte.

Nem látszik az egész alaprajz (208. ábra), de két helyiség felismerhető, melyek közül az egyik egy félkörű apsisszal van ellátva. Az ilyen apsis különösen a fürdőknél typikus, a mennyiben a medenczéknek rendesen félkörű apsisalakjuk volt. Az apsis az egyik négyszögű helyiség északi oldalából ugrik ki és 5'50 m. hosszú átmérője van. Egyik vége egy falpillérből indul ki, melynek oldala addig a falig, mely kelet felé a négyszögű helyiséget határolta, 1'85 m. hosszú. Ugyanilyen volt természetesen az apsis másik végén is a sarok kiképzése, mely nem látszik, mint a hogy nem látszik a hozzá tartozó oldalfal sem. De azért kiszámíthatjuk, hogy ez a négyszögű helyiség, melyhez az apsis tartozott, 8‘5 m. széles volt. Nyolcz méternyi mélysége ellenben lemérhető, meglévén az apsissal szemközt fekvő határfal nyoma. Ehhez a helyiséghez egy másik négyszögű szoba csatlakozik, mely csak

208. ábra. Római épületfalak Balatonfüreden (Lépték : 1 : 200).

5‘50 m. széles, mélysége azonban ugyanannyi vagy még több is lehetett, mint az előbbié. A másik oldalon az apsistól körülbelül 15 méternyi távolságra még egy hosszú fal nyoma látszik, mely párhuzamosan megy a többi helyiségek oldalfalaival. A falak átlag 60 cm. vastagok s mészkődarabokból állanak. Római tégladarabok azonban csak a kőrakásokhan tűntek szemembe. A hely fekvése a Mély Mulatóhegy lábánál, mely plateaut képez, a sziklás talaj daczára magára vonta a rómaiak figyelmét s föltehető, hogy még más épületek is voltak ott.

A másik helyen, a templomtól nyugatra, körülbelül 250 lépésre a Siskeforrás fölött fekvő Varga udvar kertjében meg római sírok fordultak elő, de én a helyszínén már csak az egyiknek kőfedelét láthattam. Állítólag innen kapta a múlt század 70-es éveiben Morócza Kálmán járásbíró azt a sima aranydrótkarikából álló gyűrűt, mely aztán a Veszprém vármegyei Múzeumba jutott.

Később, mint Hampel az Arch. Értesítő XI (1891) 283. lapján közli, Balaton- füredfalu határában is került egy római sírlelet napfényre, melyet Récsey közvetítésével Morócza István szolgabíró 1890-ben a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott (Rég. Napló 66/1890)