A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
170 A Balaton környékének archaeologiâja. Az egész két üvegedény; az egyik egy szájánál kicsorbult keskeny illatszertartó üveg, minden díszítés nélkül, a másik ellenben egy 27 cm. magas üvegkorsó, melynek csak a talpa hiányzik (209. ábra). Gömbölyded testét függélyesen futó gerezdek tagolják, míg hengeralakú nyakál a körülcsavart üvegsodrony van ráforrasztva. Szájnyílása kerek és két felfelé hajlított oldala alkotja az öntőszájat. Fülének széles sáslevélalakja van és derékszögben megtörik. Felső vége a száj széle alatt össze van hajtogatva, lefelé ellenben kiszélesedik és ott, a hol a testhez oda van forrasztva, félkörű kivágással végződik. Falufüred szomszédságában még két helyen lehetett római nyomokat megállapítani: 1. a falutól nyugatra, a Laknak nevezett dűlőn, a hol Szabó Sándor pinczéje mellett peremes tégladarabokat láttam, melyek szántás közben kerültek napfényre. Látszik is a közelben egy dombéi, a mely jelzi a helyet, a hol római falaknak kell lenni ; 2. délre a falutól, a hová Segesdi Miklós ref. lelkész elvezetett. Itt fekszik az ú. n Lafos telek a ref. egyház szőlejével. Akkor éppen szőllö alá forgatták a talajt és a felszínen vöröses foltok voltak láthatók, melyek porhanyóra égetett vályogtéglákból keletkeztek. Mint Segesdi előadta, egy boltozatot találtak, mely alá három fűtőcsatorna vezetett, teteje téglaburkolatból állott s a téglák sarkain kerek lyukak voltak. Egészen bizonyosan római agyagégető kemencze állott ott tehát, mert azt szokták a rómaiak vályogtéglából építeni és csak annak a padozatában voltak lyukak, hogy azokon át a lángok fölcsapjanak. De mintha nem edényeket égettek volna ebben a kemenczében, hanem téglákat, főkép peremes zsindelytéglákat, mert több ilyen tégladarabot láttam a törmelékben. Odább keletnek, a Balaton partjához közelebb fekvő Balatonarácson Mátyás Imre 1900/1 telén egy római sírkövet talált, a mikor háza fölött a földet felásta. Mátyás háza a Séd jobb oldalán emelkedő Tamáshegy délkeleti lábánál áll és a templomtól északnyugatra, a Füred felé vezető úttól fölfelé a negyedik. A sírkő 272 ta. mélyen feküdt a földben, úgy hogy ha vannak is ott sírok, mint a hogy lehetnek, azok nagyon mélyen feküsznek a hegyről nagy mennyiségben lemosott földtömeg alatt. Még akkor mindjárt, mikor napfényre került, megszereztem a Nemzeti Múzeumnak (Rég. Napló (37/1901). így aztán Hampel József az 209. ábra. Római üvegkorsó egy balatonfüredi sírból.
