A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének a relia,eologiája. 163 helyekre bukkantak, hol a, tetemeket a puszta murvaanyagban ásták el s hogy egyebek között egy ezüst gyűrű, egy cserép- és egy üvegedény s IV. századi érmek kerültek napfényre. Matzer Endre plébános azonban, ki ezen késő római kori sírleletek egy részét magához vette, időközben Jákóra költözött A legészakibb murvagödörben a temető és falu között még alkalmam volt látni egy-két ilyen sírhelyet. A fekete termőföld, mely kitöltötte ezeket, hosszúkás négyszögű foltokat képezett, melyek sötétebb színükkel élesen kiváltak a sárga murvaföldből. Ebben az időben kapott a veszprémi főgymnasium Tótvázsonyból egy ritka szép agyagedényt, a mely tehát minden valószínűség szerint szintén ebből a temetőből való. Most a Veszprémmegyei Múzeumban van (203. ábra). Magassága 35 cm., színe vöröses. Talpas kancsó, mely karcsú formájával kitűnik. Nyakán gyűrű van. A szája szélét hosszú, egyenes fül köti össze a tojásdad alakú testével. Később, minta «Magyarország» 1903 június 10-iki számában olvasni lehetett, a Veszprémmegyei Múzeumegylet ásatott Tótvázsony határában. Ha jól értesültem, ugyanezen temetőhelyen és ekkor két sírból még a következő tárgyak kerültek a Veszprémmegyei Múzeumba. Az egyik sírból : egy széleshasu, feketeszínű, urnaalakú fazék ; egy sárgásszürke füles csupor, kis, csonka, feketeszínű bögre letört füllel; csücs- kös (hedera-levél) szájú üveg; T-alakú bronz- fibula ; három karika és egy vaskés. A második sírból: nagy, füles korsó; egy fekete tál; két kis füles bögre ; egy fületlen fazék; két, vékony sodronyból egymásra csavart végekkel álló kar- perecz; két más nyitott, lapos végű karperecz és két hegyes vasvessző. Végre Tosóki Imre tótvázsonyi gazdától hallottam, hogy a kövesgyüri puszta előtt fekvő földeken körülbelül 30 év előtt, a mikor Tosoki- nak ott földje volt, nagy lapos téglákat és alapfalakat ástak ki. Ezen, egy holdnál nagyobb területen, melyet az országút mentén, a pusztához vezető úttól délre találtam meg, a hosszas szántás daczára sem tűntek el egészen a dombélek, sőt elszórva feküdt egy-egy tégla vagy vakolatdarab; az országút mellett pedig, hol a köveket apró rakásokba gyűjtik, egyebek között oly téglát láttam, melyen rajta volt a római téglavető ujjhúzása. Itt tehát római épületeknek kellett állni, épp úgy mint 203. ábra. Római agyagkancsó Tótvázsonyból. Aszófő és Örvényes között, az úttól a Balatonig terjedő lejtős partrészen. Hogy Örvényesnél a tóban már 1727-ben a halászok egy régi falmaradványt fedeztek fel, említi Korabinszky (Geographisch-historisches und Producten Lexikon von Ungarn 1786. 11*
