A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
144 A Balaton környékének archaeologiàja. Egy másik faragott római kő emi ék Odor Mór szomszédos villájának falában látható'. Egy sírkőnek csonka felső része (183. ábra). Magassága 50, szélessége 37 cm. Anyaga mészkő. A felirat legfelső sorából csak egy-két hiányos betű látszik. A feliratos mező fölött a léczet szőllőinda díszíti, levelekkel és fürtökkel, fölötte a háromszögű oromfal közepén Medusa feje van, bal oldalán egy galamb (a kő jobb fele nincsen meg, a hol a másik galamb állott), az orom fölött levő sarkot pedig első lábával egy kosfőre lépő oroszlán tölti be s ugyanilyen oroszlán volt természetesen a másik sarokban is. Ezen kívül Odor villájában még egy római pillér és egy oszlopfő található. Fényes Elek Magyarország ismertetése (1866) 1 363. lapján Révfülöpről szólva ezeket mondja: «Hajdan itt falu volt, mi kitűnik onnan, hogy egy kis emel- kedettebb helyen (sziget) templom van s a beljebb apadt Balatonban gömbölyű faragott kövek, távolabb ismét pinczeásáskor hamuval telt urnák találtattak. Egy ízben a templom falából kivettek egy faragott követ, mely jelenleg Izsó József pinczéjénél van, a melyen római írás látható, melyet azonban itt elolvasni nem tudnak.» De erről a kőről nem tudni semmit. Kővágóőrs Rómer megjegyzése (Jk. III 26. 1.) szerint egy sziklatömeg, hol kevés a római emlék. A Nemzeti Múzeum onnan mindössze 1872-ben egy makedón tetradrachmát kapott (Rég. Napló 280/1872), de a mikor 1901-ben ott jártam, Kobak Lajos úr udvarán egy feliratos követ találtam, melyről Kobak azt állítja, hogy a község keleti oldalán, közel a községi határban, faültetésnél találta. A csonka kődarab 50 cm. hosszú, és 20 cm. magas. Anyaga vöröses homokkő. Nincs rajta más, mint a felirat s az is csonka (184. ábra). Négy sor látszik belőle, de az első sorból csak éppen 2—3 betű maradt meg, azok is félig. De a második sorban bizonyos [re]duci s ez könnyen rávezet az első sor elolvasására. Világos ugyanis, hogy az elsősorban \Dea\e Fo[rtunae] állott. A kő tehát ,egy olyan oltár darabja, mely Fortuna Redux istennőnek volt dedikálva. Erre következik annak a neve, a ki az oltárt állította. A praenomenje C (aius), a nomen hiányzik, a cognomen Januarius. Egészen bizonyos továbbá, hogy ez a Januarius mint k{ustos) afmorum) a l(egio) X g{emina) p(ja) fidelis) katonája volt. Ha az ez után következő betűk quod-nak olvasandók, úgy a folytatás ez lehetett: quod vovit, voti compos solvit. A felirat olvasása tehát összefüggésben ez volna : 183. ábra. Római sírkő töredéke Révfülöpön.
