A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

A Balaton környékének archaeologiája.

145

\Ded\e Fo\rtunae Re\duci C. Ilii

Januarius k{ustos) a(rmorum)

Kpgionis) X g{eminae) p[iae) f[idelis), quod [vovit, voti compos solvit].

Köveskálla

őskorából néhány régiség még 1871-ben jutott a Nemzeti Múzeumba (Rég. Napló 84/1871), ú. m. egy átfúrt kőbalta, vörösrézhengerek, kagylók, agyagedények ; újabban pedig Darnay kapott egy nagyobb bronzrögöt onnan, melyet szántás közben találtak. A bronzrög — úgymond Darnay (Sümegh és vidékének őskora 19. 1.) — megtartotta az olvasztó tégely alakját.

184. ábra. Római csonka oltárfelirat Kővágóőrsön.

Állítólag római nyomok is mutatkoztak Köveskállán. Nevezetesen azt hallottam, hogy nagyon régen a református templomtól északkeletre, az utcza északi részén, Mórocz Károly telkén egy római sírra akadtak. Van aztán tudomásunk egy római oltárkőről, mely Köveskállán «in hydrophylacio Romano» állott s feliratát Weszprémi, Kazzay közlése után írta le (biogr. med. cent. 3. p. 458), de ez a kő már régen elveszhetett s Mommsen csak Weszprémi után adhatta ki a feliratot (C1L III 4134), mely így szól :

Silvano sac[rum\. Vican[i]us... viotum) s(olvit) l(ibens) m(erito).

Vicanus vagy Vicanius ez esetben személynév, de valami állhatott utána, a mi hozzátartozott, mert a 4. sorban még három betűnek van helye. Mommsen szerint talán vicani (falubeliek) volna olvasandó.

Mindszentkálla

felső végén, egy kilométerre a falutól a községi homokbánya helyén, mely egy emelkedésen fekszik, 1903-ban Sági János 49 sírt ásott ki, de ezek már a temető végéből valók voltak; a többi sírt előbb széthányták, mikor a homokot hordták.

A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. köt. I rész 2. szak

10