A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 141 D(is) M{anibus). P[ublius) Dubi\us\ k[ic) s(itus) e[st) \a\nnorum) LXX. P[ublius) \ Te\rtius s[criba) m(unicipii) [M(ogentianae) ?] \a\n[norum) LXXX. [F [patri) ?\ clarissimo) p[osuit). Első helyen áll tehát P. Dubius neve, a ki 70 éves korában halt meg s ezen sírkő alatt volt eltemetve (hie situs est). Utána egy másiknak neve következett, P. Tertius, a ki 80 évet élt s egy municipium Írnoka [scriba) volt, de az csak feltevés, hogy ezen municipium Mogentiana volt. Az elhunytak testvérek s nyilván az egyik testvér a másiknak állította a sírkövet. A másik sírkő felirata a CIL III. kötetében 4136 s Domaszewski revíziójában 10899 alatt található. A táblának, melyen ez a felirat áll, csak nagyobbik alsó fele (180. ábra) van meg, úgy hogy a felírat felső része is még hiányzik. Magassága 115, szélessége 65, vastagsága 12 cm. Anyaga vöröses színű homokkő. A magas feliratos mezőnek nyilván aediculaszerű kerete volt, a melyből a két szélül álló oszlop, de ezek sem egészen — mert a fejek hiányzanak — maradt fenn. Törzsüket az alsó harmadrészen lapos, felül lekerekítet pálczatagok, a felső két harmadrészen csatornák borítják. Lábuk ión-attikai formát mutat s egy négyszögű plinthuson nyugszik. Talapzatul egy hosszúkás mező szolgál, keret nélkül, de homorúan be van mélyítve, hogy a reliefdíszt rajta kifaraghassák. A középen egy talpas edény, ú. n. amphora áll, melynek gömbalakú hasa és széles szájnyílása van. Két oldalán fülek vannak, melyeknek végei fölül s alul kifelé elállanak. A szájnyílás közepéből két venyigeszár nő ki, melyek egy-egy szőllőlevélben végződnek. Hogy a tér mindkét oldalon be legyen töltve, a két szár egyforma kanyarulatokat tesz, de egyébként egészen csupasz. A mi ezen reliefes mezőn alul van, az a táblának az a nagyolva kidolgozott része, a mely a földbe volt beásva. A feliratot revideálta Récsey is (Balatonvidéki régészeti kutatásaim 17. 1.), de kevesebbet látott, mint a mennyi a táblán áll. Én is összevetettem s helyesnek találtam, a hogy Domaszewski (CIL III 10899) leírta. De olvasását közölni nagyon bajos, annyira hiányos és bizonytalan. A felső hiányzó részen egy névnek kellett állani, mert a meglevő felirat kezdetén an[noruní) LX látszik. Ez után Aur[elií) Priobanus et Romanus egészen tisztán olvasható, de a 3. és 4. sorokban és az 5. sor elején egyes betűknél több alig betűzhető ki és csak a vége megint bizonyos: titulum pusuerum [posuerunt helyett). A Balaton partjához közel álló 180. ábra. Római sírkő' Kékkútról.
