A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
140 A Balaton környékének archaeologiája. Volt aztán sokáig Kékkúton is két sírkő, mind a kettőt a káth. templom bejáratánál küszöbkőnek használták fel s erősen le is koptatták, különösen a feliratokat, míg végre néhány év előtt a Balatoni Múzeum Keszthelyre szállitotta s most Csák ÁRPÁD-ék házának udvarán fekszenek. Ezeknek a feliratait Römer az Arch. Közlemények III (1863) 162. lapján publikálta. De az egyikét már előbb Weszprémi (biogr. med. 2, 2, 460) közölte, azt, a mely aztán a CIL III. kötetében 4137 s Domaszewsky revíziójában 10900 alatt jelent meg. Ebből a sírkőből (179. ábra) csak az alsó balsarok hiányzik. Magassága 175, szélessége 70, vastagsága 15 cm. Anyaga vöröses homokkő. Háromszögű ormát tagozott párkány szegi be, közepén dupla levelű rózsa, a sarkokban egy- egy hederalevél, melyeknek a szárai a rózsából indulnak ki. A keskeny lécztag, a melyen az orom nyugszik, apró háromszögekkel van díszítve. Alatta egy hosszúkás bekeretelt mező, illetve sáv következik egy sor stilizált levél- diszszel : a leveleknek lótusformája van s míg az egyik levél fölfelé, a másik lefelé áll. Az öt levelet egy hullámvonalban menő szár köti össze. A tábla közepét a feliratos mező foglalja el, két oldalszélén egy-egy félgömbölyő oszlop emelkedik, melyeknek egészen lekopott fejei egy tagozott gerendát tartanak, mely a feliratos mezőt fölülről határolja. Az oszloplábakat egy négyszögű hasáblapon (plinthus) nyugvó keskeny párnatag (toms) s azonfelül egy széles gyűrű alkotja. A talapzat, melyen az oszlopok állanak, egy téglány alakú mező, négy oldalán keskeny léczkerettel, a közepén egy hydria áll, melynek hasa gerezdes díszítést mutat, szájából pedig kétfelé egy-egy hederalevél ágazik ki. Tőle jobbra és balra egy-egy delphin volt kifaragva, de csak a jobb oldali maradt meg, mely fejével befelé fordul, s a farkát is befelé hajlítja. A felírat olvasása sok helyütt nehézséggel jár, nem csak mert egyes betűk egészen kikoptak, hanem rövidítései miatt is. Récsey, a ki szintén revideálta a feliratot (Balatonvidéki régészeti kutatásaim 18. 1.), a második sorban Dubia-1 olvas, azt állítván, hogy a végső a betű világos, de tévedt, mert annak az a betűnek semmi nyoma. De a Dubia azért sem állhat meg, mert a P(ublia) praenomen így rövidítve női névnél nem szokásos. Az 5. sorban meg nem állhatott Dubius, mert egészen tisztán kivehető még ...riius, a hogyan Romer leírta. A rákövetkező két betűt Fröhlich, mint azt Récsey közli (u. o.), s(criba) m{unicipii) rövidítésének tartotta s hozzá gondolta a 6. sor elején az ni-betűt, a mely meg Récsey szerint Moguntianae, helyesebben Mogentianae rövidítése volna. E szerint igy lehet a feliratot olvasni : 179. ábra. Római sírkő' Kékkútról.
