A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 117 Ezen oltárkövein kívül Darnay ezen helyen még peremes téglákat, vízvezetéki agyagcsöveket, egy kézi malom alsó felét és olyan csúcsos kőoszlopokat talált, melyeket — mint ő hiszi — a castrum körülkerítéséhez használtak. «A castrum — úgymond Darnay a Magyar Gyűjtők lapjában — az ű. n. Egyhdzdülő egyik feltűnő magaslatán fekszik, patak közelében, de annyira le van rombolva, hogy alaprajza fel nem vehető». Azt hiszem, hogy arról a helyről van szó, mely a kastélylyal szemben, a patak túlsó oldalán, a híd alatt emelkedő dombhát végén fekszik, de a hol én csak tégladarabokat és falakból való köveket láthattam. Sokkal helyesebb, ha mint sok más helyen, ezen római nyomokból is csak egy villaépületre vagy legfölebb kisebb telepre következtetünk. A temetőre is ráakadtak a közvetlen közelségben. Az egyik sírból, melyben női csontváz feküdt, egy pár bronzfibulát kapott Darnay. A majdnem egyforma nagyságú és alakú fibulák (156. ábra) az ú. n. pannoniai typust mutatják. Hosszúságuk 9 és 11 cm. Visszatérve a keszthelyi öbölhöz, a Vanyarczi hegyen túl, hol Balatongyöröknél a Balaton partja kiálló szögben északkelet felé kanyarodik, a györki hegy keleti oldalán, mely a katonai térképen «Csáté» (Csetény helyett) névvel van megjelölve, az első amerikai szőllőtelep rigolirozásánál még a múlt század 70-es éveiben találtak egy őskori rézbaltát, mely Csák Arpád hoz s az ő révén a Balatoni Múzeumba került. Hossza 11 cm., oldaltól nézve alakja hosszúkás háromszög, közel a fokához át van fú rva s az éle a peremes nyéllyukkal egy irányban fekszik (157. ábra). 157. ábra. Őskori rézbalta Balatongyörök vidékéről. Később a györki hegyen egy pár őskori bronzkorongot találtak, melyeket Frisch tapolczai órástól szerzett meg Csák Arpád, úgy hogy ezek is most a Balatoni Múzeumban vannak. Ezen öntött bronzkorongok (158. ábra) átmérője 102 mm., szélük kissé fel van hajtva, a hátuk domború és a középen tüske áll ki, a melynek tövében át vannak lyukasztva. Ezek a lyukak arra valók lehettek, hogy a korongokat boglárok gyanánt a *uhára fölvarrva hordhassák. A díszítés a külső felületen bevésett vonalakból áll és három zónára oszlik : a belső körben öt sima levél van a tüske körül, míg a sarkok párhuzamosan menő vonalakkal vannak kitöltve; a középső zónában befelé néző félkörök sorakoznak egymás mellé, de nem egyszerű, hanem hármas félkörvonalak és hasonló félkörű vonalcsoportok vannak, csakhogy egymástól szabályos távolságban, a külső zónában. A zónákat keskeny vonalszalagok határolják : belül körben egymás mellé húzott vonalakból állók, ellenben szélül egy keresztben sraffirozott szalag fut köröskörül.
