A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
118 A Balaton környékének archaeologiája. Ezen praehistorikus leletek mellett a rómaiság nyomai sem hiányoznak Meszes- Györöknél (így hívták ezelőtt), a mint hogy a Balatonpart ezen gyönyörű fekvésű helyén még kevésbbé hiányozhatnak, mint más helyen. Győröktől nyugatra a falu és a györöki malom között, a postaúttól délre, régebben Borbás, újabban Mikula 158. ábra. Őskori bronzkorong Balatongyörökről. yáitos szántóföldjén csakugyan találtak egész római téglákat, melyeket MiKOLÁ-nál Balaton-Győrökön láttam. Falakra állítólag nem akadtak, de ha vannak is, kérdés, hogy azok egy római őrtorony falai lehetnek, mint azt Csák Árpád feltételezi a Műemlékek Országos Bizottságához 1901-ben beküldött jelentésében. Balatonedericsen a régi, de újjá épített templom a falu közepén egy magaslaton áll, mely romái falmaradványokat rejt magában. A templom háta mögött több faldarab látszik még ki a földből, egy hosszú az úttal párhuzamosan, a többiek derékszögben. Mikor a templomot 1896-ban tatarozták, a mészgödörben a templom északi oldalán temérdek csontra bukkantak, melyek újabb időben kerülhettek oda, de a gödör oldalaiból 2 m. mélységig nagy számmal kiszedhető római tégla is azt bizonyította, hogy a dombmagaslat egy magában álló római épület törmelékéből képződött. Récsey «Balatonvidéki régészeti kutatásaim» 25. lapján megjegyzi, hogy Balaton- edericsnél hat év előtt (1889-ben) egy útmester négyszögletes kövekből szabályosan megépített római íitra akadt. Bármennyire érdekelt a dolog, ezen római út nyomait nem tudtam megtalálni.
