A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
52 A Balaton környékének nrchaeologiája. művészet egy kecses motívumával van dolgunk. Nyilván ezt a két kőemléket is, mint a feliratosakat beépítették, mikor az új grófi kastélyt építették. Hogy visszatérjünk a fenéki falromokra, ezekből mindenesetre sok pusztult el, de nem több, mint másutt, hasonló helyeken A falak nem állanak itt sem ki a tőidből, de a domborulatokból, mélyedésekből következtetni lehet, hogy merre mennek a falalapok. Leginkább bolygathatták még meg a külső várfalakat, mert azok voltak a legvastagabbak s így a legtöbb kőanyagot azok szolgáltatták. Ugyancsak Romer Flóris volt az első, a ki ezen helyről térrajzot (64. ábra) készített. Römer nem volt azon vidék helyi kutatója, mint Lipp, de megtette azt, hogy nemcsak az után, a mit látott, hanem a mit hallott, és egy régibb gazda segítségével, ki — mint maga Romer mondja — itt felnevelkedvén, az elpusztult erődnek minden egyes zögét-zugát ismerte, Bergh Károly építészmérnök barátjával együtt felmérte a fenéki vár kiterjedését és alakját, úgy «amint a még itt- ott a föld alatt fennmaradt alaptöredékekből és a rajtok díszleni éppen nem akaró fű sárgaságából, elsatnyulásából gyanították.» Római várnák, Arch. Közlemények III (1863) 37. 1. Ez a felmérés, mely különben csak a külső körfalra szorítkozik, nem egészen pontos ugyan, de egészben véve helyes és Csák Arpád, a ki legújabban, de szintén jórészt csak az után, a mi a felszínen látható, revideálta, mindössze a méretekben talált némi eltérést. Fenék (Mogentiana) és területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeologiai ásatásunk eredményének ismertetése. Irta Csák Arpád. A Balatoni Múzeum-Egyesület első Évkönyvében (1903) 87. 1. Annyi bizonyos, hogy három oldalon, az északin, nyugotin és keletin falnyomok állapíthatók meg s ezek a nyugati fal két végén derékszögben találkoznak. Az ilyenformán körülkerített térnek tehát, ha a keleti oldaltól eltekintünk, hol a Balaton görbe partvonala határolja, szabályos négyszögű alakja van. Pontosan a hosszát csak egy irányban — az északdéli irányban — ismerjük, mert a nyugati bástyafalat végig lemérhetjük, A távolság a két sarok között 385 méter. Az északi oldalon, hol a Balaton régi magas partja befelé kanyarodik, a fal csak 226 méter hosszú, míg a déli oldalon a nyugati saroktól a partig a távolság 370 méter. Mind a három bástyafal vonala egyenes, azonban nemcsak a sarkokon látszanak kiugró kerek tornyok nyomai, hanem az oldalak mentén is. A déli oldalon, hol a falat a múlt század ötvenes éveiben külön szétrombolták, hogy annak köveit a kastély mellett levő istállók építéséhez felhasználják, a saroktornyot is beleszámítva Römer 11 kiugró apsist olvasott össze, ellenben Csák tizennégyet vett fel. Ezen az oldalon fel kell tűnni, hogy a közepe táján két torony igen közel esik egymáshoz, minden valószínűség szerint azért, mert ezek között ment az út. A nyugati oldalon csak éppen hozzávetőleg lehet a tornyokat megállapítani, ezen az oldalon ugyanis a legegyenletesebb a talaj. A saroktornyokat bele nem számítva, így is Romer 10 kiugrást látott. Az északi oldalon már világosabban látszanak a kiugró tornyok 63. ábra. Római kőrelief Fenékről.
