A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 53 nyomai s Romer, a saroktornyot bele nem értve, a Balaton magas partjáig hat kiugrást számlált össze s egyet följegyzett, mely már a partra esett. Ezen oldalon is van két, egészen közel eső torony, mint a déli oldalon, de bár ezek a parthoz közel esnek, a déli toronypárral szemben feküsznek, a mi még valószínűbbé teszi, hogy ezen a ponton volt a másik kapu, a melyen keresztül az út átment, Hogy csakugyan volt-e út, mely ilyenformán a bekerített területen belül, azt hosszában két részre osztva ment, azt természetesen csak az ásatások igazolhatják. A Balatoni Múzeum-Egyesület 1907-ben fogott bele a körfal kíásatásához s először is — mint azt a Keszthelyi Hírlap 1908 január 26. számában lehetett olvasni és aztán a Vasárnapi Újságban — az északnyugoti saroktornyot ásták ki (65. ábra). Most már egészen biztosan meg lehetett állapítani, hogy a torony külső átmérője 17 méter, falának vastagsága 2'60 méter s ugyanilyen vastagok a hosszfalak. Ezen kívül az északi oldalon az országútig még két toronyra bukkantak, egymástól 20—20 méter távolságra, a melyeknek külső átmérője 15 méter. Napfényre került a második torony bejáratául szolgáló küszöbkő is, az ajtó sarokvasának mélyedéseivel. És végre megtalálták — szintén 20 méter távolságra a saroktoronytól, — a nyugoti oldalon az első kiugró tornyot. A legérdekesebb, hogy «a tornyok akként vannak a védbás64. ábra. Az ú. n. fenéki vár. Römer felvétele.
