A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
21 zetei megrepedeztek, vakolat hullott le, egy kémény ledőlt, nehéz asztalok eltolódtak. Az állatok megrémültek, kutyák vonitottak, verebek riadtan felrepültek." (SZILÁGYI J.) 13.Székesfehérvár: „10 óra 23 perczkor erős lökés rázta meg a házat (Ligetsor 8.). A lökés mintha alulról jött volna, és a rezgés követte. A tünemény tartama 2—3 mp. volt. Csak egy kémény dőlt le. Irány északkeleti és többek állítása szerint erős moraj is volt. A Vorösmarty-téren egy házban a csengők megszólaltak ; a Palotai-utczában egv ember könyvet ejtett ki kezéből ; az Ősi-utczában konyhaedény csörömpölt, egy bögre leesett. A szőlőhegyen gyengébb volt." (DR. SZTERÉNYI H.) 14. Székesfehérvár: „Tegnap este 10 óra 20 perczkor bizonyos dörgésszerű robaj által megelőzve, mintegy 3 mp.-ig tartó hullámos lökést éreztek a város és a vidék lakói. A lökés függélyes volt. Csak mintegy 3—4 délről jövő hullámos lökést éreztünk. Rémes csörgés hallatszott, pohár, ablak, óra, tányér csörömpölt. Egyes parasztházak mennyezetei megrepedtek, LERF üvegházának egy részét igen megrongálta a földrengés. Éjjeli 2 órakor megismétlődtek a lökések, melyek szintén 3 mp.-ig tartottak." (Székesfehérvár és vidéke.) 15. Szentmihály: „Éjjel 3/ 411 óra tájban egy lökés volt, egy másodpercznyi rezgéssel. Dörgésszerű moraj előzte és kísérte. (TÓTH I.) 16 .Zichyfalva: „Este 10 óra 30 perczkor 2—3 másodperczig tartó földrengés, erős, zuhanásszerű morajjal. A rengés éjszakról délnek húzódott, az ágy megemelkedett." (BAJÁN V.) A földrengésről nemleges jelentések a következő helyekről állanak rendelkezésre: Csákvár, Csurgó, Kiskeszi, Lovasberény, Öskü, Polgárdi, Sáraba, Sopronya és Zámoly. 2 5 1891 jún. 20. Utórengések is voltak hajnali 2 óra körül, a mint azt a június 19.-i Székesfehérvár földrengés 11 és 14 számú jelentései felemlítik. Utórengés. Több esetben megfigyeltem már, hogy nagyobb rengési központokban idővel teljesen helyreáll a nyugalom és csak a környékén jelentkezik újabb földrengés, a melyik még a régi szeizmikus központban sem vált ki újabb földrengést. A míg sok esetben relais rengés keletkezik, addig gyakran teljesen érzéketlenül viselkednek régi szeizmikus központok. így volt ez 1891 június 19.-én is, a midőn a móri vetődés azon pontján keletkezett földrengés, a melyik közel fekszik az Alföldet határoló SW—NE irányú vetődéshez. Sárkeresztes lehetett a földrengés epiczentruma. A rengési terület Magyaralmás, Csór, Sár szentmihály és Székesfehérvár között volt és területének nagysága elérte a 330 km. 2-t. A „Földrengési Bizottság" adatgyűjtése szerint igen érdekesek a Mór, Csurgó, Bodajk és Guttamásiból érkezett nemleges jelentések, u. i. ezek a helyek az 1810 januárius 14.-i földrengés pleisztoszeizta területén vannak. A móri törésvonal ez alkalommal nem működött és az avval is magyarázható, hogy az 1891 jún. 19.-Í földrengés távolról sem eredt oly nagy mélységből, mint az 1810,-i és így
