A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
22 Földrengések a, Balaton környékén. alapjában nem is lehetett oly nagy befolyással az ott netalán meglévő feszültségekre. Igaz ugyan, hogy a hipoczentrumban kiváltódott földrengés gömbhullámokként terjed tova, de a kéregben befelé a növekvő nyomás miatt ereje csökken és gyorsan abszorbeáltatik. Relais rengés főleg ott fog kiváltódni, a hol nagyobb mélységből eredő hullámok érnek egy régebbi rengési területre, vagy kiváltódásra félig érett fészekhez. Kisebb fészekmélységgel bíró földrengések a nagyobb mélységekben lévő fészkekre nincsenek hatással. A rengési területet még jellemzi, hogy a főszeizmotektonikai vonal a móri vetődésnek felel meg. Ezt metszik a Csór -Moha—keresztesi, valamint a Sárszentmihály—székesfehérvári vonalak. Az orográfiai viszonyokat véve figyelembe, látjuk azt, hogy a három törésvonal hozzásimul a hegyvidék lábaihoz és az általuk elzárt terület a Sárrét. Nem lehetetlen, sőt valószínű, hogy ez egy kisebb sülyedési terület és ennek alapja zökkent le hirtelen, okozva ezt a kis kiterjedésű földrengést. 1892 jún. 22. 1 .Alap: „Szerdán virradóra 3 órakor fejérmegyei Alapon mintegy Pinczehely. 5 mp.-ig tartó földrengés volt. Károkat nem okozott, a mennyiben nagyobb mérveket nem öltött, de a lakosság több helyen észlelte a házfedelek, ágyak zúgását, sőt egy épülőben lévő házban a fal indulását is észrevették." („Pesti Hirlap" 1892 VII. 23.) 25 2.Belecske: „Hajnalban 2 óra 30 perczkor és 3 óra között több, oldalt jött lökés. A lökések 4—5 percznyi időközökben csak pillanatnyilag tartottak. Legerősebb volt az első lökés. Az épületek falai megrepedeztek és 2 kémény bedőlt. A lökés dél felől jött és minden lökés alkalmával dörgésszerű moraj volt hallható." (Jegyző.)
