A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén

ÖSSZEFOGLALÁS. A Balaton környékének földrengési viszonyait az egyes földrengési esetek kapcsán az eddigiekben egyenként részletesen tárgyaltam. Az összes megállapított epiczentrumok és törésvonalak a mellékelt térképen vannak feltüntetve. Három olyan terület tűnik ki, mint a melyeken gyakori a földrengési tevékenység. A legnagyobb szeizmikus működést a móri-csatorna mentén találjuk, valamint annak közvetlen környékén, ide tartoznak Gicz, Súr, Mór, Isztimér, Várpalota, Sárkeresztes, Székesfehérvár, valamint Nadap. A törésvonalak irányai NW—SE felé divergálnak, valamint erre közel merőlegesek azaz SW—NE irányúak. Különösen érdekes, hogy az 1810 januárius 14.-i móri földrengés két szerkezeti vonala hasonlóképen jelentkezik az 1891 június 19,-i földrengés alkalmával is. Ugyanis utóbbinak főtengelyét keresztező haránttörés ugyanaz, mint a melyiket a móri földrengés legdélibb haránttöréseként lehetett kimutatnom. A második szeizmikus terület a Bakony déli lábainál van és a nyugati előhegyekig terjed. Veszprémtől Zalaegerszegig helyezkednek el a kisebb rengési központok, a melyek közül a legnagyobb tevékenységet maga Veszprém mutatja fel, a hol úgy kisebb lökések, mint újabb időkben erős földalatti morajok gyakran figyeltettek meg. Nagyobb földrengés csakis 1896 szeptember 14.-én volt a Balaton partján és ez volt az egyetlen, a melyik a Bakony délkeleti peremén pattant ki. Keletről nyugati irányban Tapolcza, Zalaszántó, Zalakoppány, Zalaegerszeg úgyszólván egy vonalon helyezkednek el, a melyik vonal kettéválasztja az alább tárgyalandó két földrengésmentes területet. A harmadik rengési terület főbb vonásaiban párvonalasan halad a Bakony aljában lévő rengési övvel, illetve rengési epiczentrumok gyöngysorával. Tolna vármegyétől húzódik végig Somogy vármegye déli felén át Zala vármegye határáig. Szeizmikus középpont ebben az övben is csak kettő adódott, először működött az 1876. év július és október havában a Surd környéki epiczentrum, míg újabban 1892 június 22.-én Tolna vármegyében volt közepes erősségi földrengés. A két terület között Kaposvár környékén aránylag gyakran — 8 esetben — voltak kisebb földrengések, a melyeknél azonban mindig csak egy, esetleg két helyről érkezett be jelentés. Feltűnő a térképen az a két öv, a melyek földrengésmentesek voltak. Az első maga a Bakonyhegység, a második a Balatontól délre fekszik és a Dunától húzódik délnyugati irányban Zala vármegye felé. Ez az öv a Balatonárka és a somogy— tolnavármegyei rengési övek között terül el. Ebben a földrengésmentes rögben