A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén

39 Földrengések a, Balaton környékén. csak egy helyet találunk, a hol egyszer kisebb földrengés volt, ez Som, tekintve azonban, hogy a tünemény igazán felette jelentéktelen volt, figyelmen kívül is hagyhatjuk és így az egész elnyúló földnyelvet mint aszeizmikus rögöt tüntethetjük fel, azaz oly rög, a mely lehet színhelye idegen központból odasugárzott földrengésnek, de alatta földrengés eredőhelye még eddig nem volt. A tolna—somogy vár megyei földrengést övtől délre újabb földrengésmentes rögöt találunk a Szigethegység körül, erre azonban már nem térek ki, mert csakis a baranyavármegyei földrengések feldolgozása után lehet ezt kellően megvilágítani. A Balaton környékének földrengési térképe. = a szeizmotektonikai vonalak. = a fő rengési övek. /////////////// = a földrengésmentes területek. A Balaton tehát szeizmikus szempontból inkább, mint a földrengésmentes rögnek egyik része jelentkezik és csak egyetlen esetben volt a fészek közel a parthoz. Hogy a tárgyalt földrengések alapján kimutatott epiczentrumok és törésvonalak miként simulnak a Dunántúl geologiai felvételeiből és morfologiájából levezetett tektonikájához, avval már nem foglalkozom, mert az már nem tartozik a tárgyalás keretébe. A tektonikai magyarázattal a Balaton kiadványai között Magyarország tektonikájának legkiválóbb ismerője és művelője LÓCZY LAJOS egyetemi tanár úr foglalkozik. A balatonkörnyéki földrengések ereje elérte a 9—10°-ot, a midőn Mórott volt az emlékezetes földrengés. A többi földrengés közül több 8—9°-nyi erősségű volt,