A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
32 Földrengések a, Balaton környékén. Epiczentrum gyanánt felvettem Varsány és Gicz közötti távolság felező pontját, a melynek helyzete: X 17° 48', © 47° 26', belátom magam is ennek önkényes voltát, mert eme rengés tektonikai eredete kézenfekvő, válószínű azonban, hogy a feltételezett epiczentrum közel jár a valósághoz, a mennyiben ezen a vidéken kell egymást metszenie a hosszanti és haránthasadásnak. SCHAFARZIK szerint: „Feltűnő most már az a körülmény, hogy a rengés e körül az epiczentrum körül nem volt egyenletes módon észlelhető; a DNy—ÉK irány nem kedvezett a rengés tovaterjedésének annyira mint a DDK—EÉNy-i, vagyis az a vonal, mely egyrészt Veszprém felé, másrészt pedig Győr felé irányul. Győrszentmárton még elég erősen, sőt még Győrben is elég határozottan lehetett a földrengést érezni, míg nz epiczentrumhoz sokkal közelébb eső Pápán, Gyömörőn, Bábolnán és Kisbéren már semmiképen nem vették észre." „DDK felé leginkább a Zirczen átmenő vonal kedvezett legjobban e rengés tovaterjedésének. Ha tehát az epiczentrum fekvéséből ítélve, arra kell következtetnünk, hogy a rengés a Bakonynak ENy-i szélét jelző tangentiális rupturán keletkezett is, úgy másrészt fel kell tételeznünk azt, hogy a rengés tovaterjedésének nem annyira ez, hanem inkább egy erre merőlegesen álló haránthasadék kedvezett, mely a rengés elhaló hullámait egészen Győrig tudta eljuttatni. Haránthasadások a Bakony hegységében nagy számmal fordulnak elő nemcsak a Déli-, hanem az Északi-Bakonyban is, a mi bennünket arra jogosít fel, hogy éppen a szóban forgó földrengés sajátságos körvonalú elterjedése alapján egy ilyen közbenső és kivált E-i kisugárzásában fiatalabb harmadkori és diluviális rétegektől eltakart haránttörést feltételezzünk." A földrengést kísérő hangtünemény ez alkalommal is széles körben megfigyeltetett és természetszerűleg legerősebb volt a főrengési területen, míg a legtávolabb eső Győrött és Lókúton már egyáltalán nem volt földalatti hangtünemény hallható. A legtöbb állomáson a jelentések szerint a hangtünemény a földrengést megelőzte, majd kísérte, kivétel az epiczentrális Gicz községe, a hol a moraj követte a földrengést. Egy felette érdekes megfigyelés van még e helyről, u. i. egy felfüggesztett mágnespatkóról a záróvas nem hullott le, a mint azt ugyanott az 1886,-i földrengés alkalmával már észlelték ! * A tárgyalt földrengésről negativus jelentések a következő helyekről érkeztek be: Bábolna, Bény, Gyömörő, Kisbér, Lovászpatona, Oszlop, Pápa, Porra, Szemere és Veszprém. Zirczből is érkezett három nemleges jelentés, a mi arra mutat, hogy utóbbi helyütt igen gyenge volt a földrengés. Az epiczentrális Gicz községben a földrengést megelőzőleg egy kis előrengés is volt érezhető." 1901 ápr. 14. HIDVÉGHY S. úr a következőket jelentette: „Délután 6 óra körül a Gicz. földrengés oldalt jövő mozgásban jelentkezett. A tüneményt moraj kísérte. A tüneményt többen megfigyelték." 34, 3 5 Erről a földrengésről csak ez az egy adat érkezett be. A tünemény erejét !V°-ra becsültem. A jelentés teljesen reális, mert az észlelési hely a febr. 16--i földrengési fő rengési területében van. * 188G januárius 12.-én volt Pápa vidékén földrengés. —Ä. A.
