A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
33 Földrengések a, Balaton környékén. 1901 máj. 10. HIDVÉGHY S. úr a következőket jelentette: „Délelőtt V 212-kor földGicz rengés volt, oldalt jövő lökéssel, iránya észak-déli volt és egyidejű dörgésszerű moraj kísérte. Lámpák kilengtek, épület recsegett, áltaban érezhető volt a mozgás." 3 4> 3 5 Gicz községben jelentkezett ezen ujabb utórengés elérte az V°—VF-ot, a környékből azonban semmiféle jelentés nem érkezett be. Az északbakonyi februárius 16.-i földrengés evvel a lökéssel fejeződött be. 1902 máj. 6. 1. KARDOS B. jelenti: „Répáson reggel 4 óra 36 perczkor 2 erős Répás. lökés jelentkezett, a földrengés vagy 5 mp.-ig tartott, iránya északnyugoti volt és jól hallható moraj előzte meg. A falak inogtak, edények összeverődtek, emberek megtántorodtak." 33 2. Szentgáloskérről BRAUN S. úr a következőket jelentette: „Reggel 4 óra 30 perczkor egy hullámzó mozgással nyilvánuló földrengés volt. Tartama 1 mp. és iránya keleti volt. Moraj nem figyeltetett meg. A bútorok erősen megrázkódtak." 3 5 A beküldött megfigyelések hitelt érdemelnek. A tünemény ereje IV°—V°-ra becsültetett. A közvetlen környékből több nemleges érkezett be, u. m.: Báté, Bilkösd, Kaposmérő, Kaposvár és Toponár községekből. 1902 máj. 31. Kocsis J. jelenti: „Kaposvárott reggel 7 óra 5 perczkor rázkódásKaposvár. szerű mozgásban nyilvánuló földrengés volt. A lökés függélyes volt és 5 mp.-ig tartó mozgást okozott. Egyidejű dörrenések jelentkeztek. Egy hölgy kelet felé eltántorodott." 3 5 A földrengésről csak ez az egy jelentés érkezett be, a környékben más nem volt megfigyelhető. A megfigyelés realitása mellett szól, hogy többen is érezték a lökést. 1902 okt. 12. „Fejérmegyei Isztiméren este 7 órakor és 10 órakor ismételten Isztimér. földrengést észleltek. Erőssége vagy V° lehetett. A földrengés a két időpont között többször ismétlődött és a lakosság nagyon megrémült." 3 5 Az emlékezetes móri (1810. jan. 14.) földrengés fő rengési területén a többször ismétlődő földrengésről pontos időadatok, valamint a földrengés elterjedésének megállapításához szükséges környékbeli megfigyelések nem álltak rendelkezésre és így csak az isztiméri fészek újabb kisebb nyugtalansága állapítható meg. 1903 febr. 7. „Zalatárnokon reggel V 27 órakor egy erős lökés volt. A földrengés Zalatárnok délkelet felől jött. Bútorok megmozdultak." 3( i Erről a földrengésről a környékbeli falvakból mit sem jelentettek és így teljesen helyi jellegű tünemény volt. 1903 jún. 9. BÉKEFFY E. isk. igazgató jelentése szerint: „Este 8—9 óra között Zalakoppány. közepes földrengés volt, melyre még a kályhaajtó is kinyílt. A földrengés kelet felől jött." A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Geofizikai függ. 3
