Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

28 A Balaton bibliográfiája. A 69—72. lapon van ismertetve a Balaton és vidéke; a vidék lakóinak gazdasági kultúrája. A Balatonvidéken nem telhetünk be ama pompásságok nézésével, melyekkel a teremtő hazánk e részét oly gazdagon elhalmozta. Külön méltatja Keszthelyt, Hévizet, Tihanyt, Füredet stb. LEVASSEUR E.: L'

Europe. Geographie et statistique. Paris, Delgrave & Cie. 1871. (492 1.). A 66. lapon az Alpok tömzsének keleti szárnyán a Lac Platten 630 (D km. a síkon, savas ízű vízzel, körülvéve mocsarakkal, nem folyik át rajta folyóvíz, mely megújítaná. LICHTENSTERN JOSEPH MAX, Freyherr: Handbuch der neuesten Geographie des Österreichischen Kaiserstaates. Wien, 1818. Ph. Bauer. 3 kötet. (1956 1.). Magyarország 3. kötet 1207—1684. 1. Mindenekelőtt kiemeli vízben való gazdagságát (1244. 1.). Ásványvíz 230 ismeretes, a híresebb szénsavasok közt a füredi. A tavak közt (1245. 1.) legnagyobb a Plattensee v. Balaton, 10 mf. hosszú, s/

4—2 mf. széles. Sok apró patakon kívül a Zala ömlik bele, a Sió pedig a Dunába vezeti vizét, de csapadékosabb esztendőkben csak nagyon lassan, úgy hogy a tó kiárad és pocsolyákat hagy maga után a partokon. A gyümölcstermelésből fölemlíti a gesztenyét Somogyban. A balatonvidéki bort nem említi. Az utak sok panaszra adnak okot, így a székesfejérvár—veszprém—kanizsa—zágrábi is (a felső Balaton úthálózata). Helységet a vármegyékben sokat említ meg rövid ismertetés kapcsolatában. LINK, THEODOR: Kleine Geographie des Königreichs Ungarn. Wien, 1817. (139 1.). A Balaton (7. 1.) Európa legnagyobb tavai közé tartozik, n^ajdnem 24 mf. A Balaton körül több mocsár. A legtöbb hal (17. 1.) a Tiszában és a Balatonban van. Veszprémet a Sárvíz mellé helyezi. Részletesebben említi Keszthelyt, röviden Sümeget, Zalavárt, Tapolczát, Tihanyt, Füredet savanyúvizével. LIPSZKY DE SZEDLICSNA, JOANNES : Repertórium locorum objectorumque in XII tabulis Mappae Regno rum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium magni item principatus Transylvaniae. A Balaton mellett Balaton jelzővel tíz helység van felsorolva, ezek közt Balaton-Ederics, Balaton-Magyaród, Balaton-Ujlak. LIPP VILMOS : A keszthelyi népvándorláskori sírmező. A Magyar tud Akadémia archaeologiai bizottsága. Budapest, 1884. 63 rajzzal. A Dobogón, Hévíz mellett 2088, a keszthelyi városi sírmezőn 1150 sírt ásott föl; megállapítja, hogy népvándorláskori lovas nép temetkezőhelye volt. LOSONTZI ISTVÁN: Hármas kistükör. Több kiadás, 1777., 1781., 1786., 1793., 1795., 1796., 1805., 1810., 1843., 1845., 1848, 1849. A Balaton terjedelmét 24 • mfdre teszi. Az 1848-iki kiadásban megemlíti, hogy gőzhajó jár rajta. A helyrajzi adatokat már Fényesből veszi. LOVASSY SÁNDOR dr. — CSÁK ÁRPÁD : A balatoni miizeum-egyesülét első évkönyve. Keszthely, 1903. 33 képmelléklettel. (180 1.) Szakközlemények dr. Lóczy Lajos, dr. Kuzsinszky Bálint, dr. Borbás Vincze, Darnay Kálmán, Gyulai Gaál Ágoston, dr. Cholnoky Jenő, Győrffy Endre, Keresztes József, Csák Árpád, dr. Lovassy Sándor tollából. LUCA DI LINDA : Le descritioni universali et particolari del Mondo & delle Republiche. Venetia, Per Combi & La Nou MDCLX. 3 rész. A 3. rész I. könyvének 71. lapján említi, hogy Magyarországnak két neveze-