Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' tes tava van, «contiene due laghi nobili», az első a Balaton, mely tizenhárom mérföld hosszú. A nevezetesebb városok közt emliti a Dunán innen Veszprémet is. DE LUCA, IGNAZ : Geographisches Handbuch von dem östreichischen Staate. 4 kötet. Wien, Degen I. V. 1791. A negyedik kötet 1—418. lapja Magyarország ismertetése. A termények táblázatában: vashomok a Balaton mellett Foknál. Nevezetes halfogóhely Keszthely. Rák a kapolcsi patakban. Kropffisch, heringszerű hal (garda) a Balatonban. Gödény a nádasokban. Bor legjobb a «badacsL, kővágóörsi, fülöphegyi. Zahnfisch = fogas, megszárítva messze szállítják. Keszthelyen posztógyártás. — A Balaton -40,000 öl hosszú, Foknál 8000 öl széles, mélysége nagy víznél Tschannál (Tihany, sajtóhiba) 30 láb. LUDVIGH S: Reise in Ungarn im Jahre 1831 Pesth, 1832. Eggenberger József bizománya. (140 1.). Balatoni utazás 28—32. 1. Keszthelyen a gazdasági intézetet dicséri meg. Jóllehet lázas beteg, gyönyörködik a vidékben. Tihanyba csak útitársa mehetett át, de az ki van elégítve. A Balaton 10 mf. hosszú, 1—2 mf. széles, 6 öl mély. Partjai itt-ott olyan vasas homokkal vannak borítva, a minő Messinánál fordul elő. Füred savanyúvízforrása pompás, a hely kicsiny. A kis színház félig kész. A fürdőkről rosszul gondoskodtak, kényelmetlenek. A kezelésben sok a «schlendrian». Magyarland. Being the narrative of our travels trough the highlands and lowlands of Hungary. By a fellow of the Carpathian Society, author of «the indianalps». London, Sampson Low, Marston, Searle & Rivington. 1881. Két kötet. A szerző a velencze— cormons— pragerhofi vonalon utazván, először is a Balatonnál állapodik meg. A Balatont hol magyar nevén, hol Plattenseenek említi. Áttekint Boglárnál a Badacsony felé. A tó éjszaki partját kellemes dombok fogják be; déli partja többnyire kopár. Siófokról megy át Füredre. Hosszasan időzik a fürdő életében nyert benyomásaival. Meglátogatja Tihanyt, melyről tévesen mondja, hogy 1061-ben (!) a tatárok által üldözött Béla király itt lelt menedéket; de nyáját nem vihetvén magával, azt belekergette a Balatonba, mely ma is hányja körmeit. (A kecskekörmök mondájának félreértése.) A környéket a ködös fénynyel bevont azúr tó tekintetével festőinek találja. Épp úgy Veszprém és a Balaton közt olyan délibáb-tüneményt ír le, mely ott sohasem látható. Utazása végén ismét visszatér a Balatonhoz. Ekkor már helyesen jegyzi föl az adatot, hogy Tihany apátságát 1. Endre 1055-ben alapította és egyike a legkorábbi keresztény emlékeknek ez országban. Tihany, melyet másodszor keres föl, tündéri képével egészen elragadja és így kiált föl: How delightful to find ourselves in a land where fairies still exist! Az utolsó napot Füreden tölti és bánatosan «sorrow-ful» mond búcsút. MALTE-BRUN : Précis de la Geographie universelle ou Description de toutes les parties du monde. Paris, Volland le jeune; — Brunei. 1817. MANGOLD GUSZTÁV: Balatonfüredi emlék. A gyógy- és fürdővendégek számára. VI. kiadás. Budapest. Ifj. Nagel Ottó. Ismerteti Balatonfüredet és kirándulóhelyeit. MANGOLD HENRIK dr.: Balatonfüred. Több kiadás. Ismerteti a fürdő gyógyhatásait és kirándulóhelyei. MANGOLD HENRIK dr.: Füred am Plattensee. Az előbbinek fordítása. MANNERT KONRAD: Geographie der Griechen und Römer. Leipzig, 1820. 3 köt. A 3 kötetben, Pannónia történetében, a Balatont szerinte hol Pelsonak, hol
