Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' Füredet, kiváló savanyúvízzel és híres fürdővel. Tapolczát meleg tavával. A Veszprémen átfolyó Sédet egyenlőnek veszi a Sióval. D'HAUSSEZ BÁRON : Alpes et Danube, ou voyage en Suisse, Styrie, Hongrie et Transsylvanie. Paris, Ambroise Dupont, 1837. 2 kötet. A 2. kötet I. fejezete : Excursion au lac Balaton. Leírja útját Budától a Balatonig, Székesfejérváron és Veszprémen keresztül. Veszprémből menve, egy órai út után a dombok keretében látta kifejlődni fenségesen a tavat, melynek hossza 22 lieu, szélessége 6—8. A közeli hegyek kecses alakzatot mutatnak ; a fény pompás hatásokat szül. Az erdők, fehér tornyú templomok, falak és a tó partjai olyan hatással vannak, mintha az ember a La Manche-ot látná Douvre és Dieppe környékén; a perspektíva olyan bájos, hogy kiállja az összehasonlítást Svájcz egyes szép tájrészeivel. Füreden a földből kitörő szénsavas víz alkalmat adott egy fürdőtelep létesítésére, mely most keresett találkozóhelyük a bécsieknek és pestieknek Ezután T i h o n t látogatja meg, melynek fekvését kecsesnek mondja. HENCZ ANTAL: Tanulmány, a földrengés okáról. Budapest, 1891. A rianás jelenségének eredő okait azonosaknak tartja a földrengést előidéző okokkal. HERMAN OTTÓ : A halászat könyve. Budapest, 1885. Természettudományi Társulat. 2 kötet. Képekkel. Az első kötetben e halászat, a halászok életének, a halászati eszközöknek, a másodikban a Balatonban élő halfajoknak ismertetése. Hongrie, la, (Collection de guides SingerWolfner) Budapest, 1896. (394. 1. 14 térképpel.) A Balaton leírása és parti helységeinek ismertetése a 335—338. oldalon. HORNYÁNSZKY VIKTOR : Geographisches Lexikon des Königreichs Ungarn. Pest, Gustav Heckenast, 1858. (420 1.). A Balatont a Plattensee jelszó alatt ismerteti (298—299. 1.). Felsorolja az összes jelentékenyebb balatonparti helységeket. HORVÁTH BÁLINT : A füredi savanyúvíz és a Balaton környéke. HORVÁTH KÁLMÁN : Magyarország rövid földleírása, gyermekek számára. Pesten, 1845. (43 1.). A Balaton (5. 1.) 10 mérföld hosszú, 1—2 mérföld széles. Csak benne találhatni a jóízű fogast. Zala vármegye tájéka kivált a Balaton körül gyönyörű. Megemlíti Keszthelyt, gazdasági intézetét, Tihanyt nevezetes visszhangjával, Füredet, mely savanyúvizéről «eléggé esméretes» ; Somogyban Somogy várt. HORVÁTH ZOLTÁN : A Balaton és partvidéke, különösen talajviszonyok és művelés szempontjából. Nagyszombat 1892. A Balatont térképről planimeterrel mérve, 680 • km. területűnek találta. Legnagyobb mélysége a tihanyi folyásban 11 — 12 na Lehetőnek tartja, hogy belső gázok és források törnek ki a tó közepe felé. Rajzolja a partok általános képét, a vidék vízrajzi viszonyait; vázolja a két part művelési viszonyait, viszonyba hozva a geologiai alakulással. A földművelési viszonyokkal összeköttetésbe hozza az ethnikai viszonyokat is; a barátságos, hegyes északi partvidéken szelídebb és barátságos embereket; a laposabb déli részen ugyan őszinte, magyaros jellemű, de nyersebb embereket talált. HÓKÉ LAJOS: Kis tükör, az ausztriai birodalmat, különösen Magyarországot mutató. Budán, 1857. (82 1).