Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

22 A Balaton bibliográfiája. A Balaton tava (16. 1.) származik a rajta átfolyó Szala és több más patak, valamint a fenekén fakadó számos források vizéből. Hossza 10, szélessége 1, néhol 1V

8 mf., terjedelme a körötte levő mocsarakéval 16 Q mf. Természeti nevezetességei a vidékén levő kúpalakú hegyek, melyek valaha tüzet hánytak, s magában a tóban a fogas és gárdahalak, az úgynevezett kecskekörmök s a fekete balatoni porzó. Hajózható. Ugyanazon a lapon föntebb azt mondja, hogy a Zala a Balatonban elterülvén, abból mint Sió jön ki. HÖRSCHELMANN A.: Handbuch der Geographie nach den neuesten Ansichten. Berlin, 1839. Stackebrandt. (VIII + 606 1.) Az osztrák császárság, nevezetesen Magyarország tavai közt (227. 1.) legtekintélyesebb a Plattensee vagy Balaton, mely a Szala folyót, 9 forrást és 31 patakot vesz magába, 24 Q mf. A balatonmenti helyek közül Veszprémen kívül csak Keszthelyt említi, gazdasági és több más intézettel, 5000 lakossal, a kik szőlősgazdák, posztótakácsok, halászok. HUBNER JEAN: Abrégé de la Vieille ér Nouvelle Geographie. Amsterdam. R. & J. Ottens. 1735. (Fordítás németből.) 6. kiadás. 2 kötet. (Bevezetés -f- 352 -f- 716 1.) 100 térképmelléklettel. A II. 483. lapon említi a «nagy» Balaton tavat, mely Kanizsa és Székesfejérvár közt terül el. Magyarország térképén a Balaton a 46. és 47. szél. fokok közt éjszak-déli irányban van rajzolva, szivaralakú; éjszaki végéből ered a Sárvíz, mely Székesfejérvárnál halad el; délen név nélkül a Zala megfelelő topografikus rajzzal. A Balaton mellett van »Kapusch» helység; de külön megvan Kaposvár is mai helyének megfelelően. HÜBNER JOHANN : Vollständige Geographie. 3. rész. 5. kiadás. Hamburg, 1745. Conrad König. A 2. részben 298-343. 1. Magyarország. A Balaton (322. 1.) 30 mf. hosszú, 6 mf. széles, sok teknősbéka van benne. HUBNER JEAN : La Geographie universelle ou Ton donne une idée abgrégée des quatres parties du monde. Traduit de l'ÁUemand. Basle, Jean Rodolphe ImHof. Marchand libraire. MDCCXLVI. 6 kötet. A 3. kötet 320—369. 1. Magyarország (beleszámítja Boszniát és Szerbiát is). A 346. lapon «Le Palatinat de Vesprim» fekszik közel a Balatonhoz vagy Palus Volcaeához. E tó hatvan lieu hosszú és tizenkét lieu széles. Veszprémmegyébe helyezi Tihanyt is, mely jó vár egy szigeten. HÜBNER JOHANN: Vollständige Geographie. 3 rész. 7. kiadás. Hamburg, 1752. Conrad König. A 2. részben Magyarország 345—423. 1. Somogy vármegye (369. 1.) a Dráva és a Balaton tó vagy Blatten-See közt fekszik, a melynek partjain jó bor terem. Veszprim vármegye (371. 1.) a Balaton vagy Palus Volcaea mellett, melynek hossza 30, szélessége 6 mf. Sok hal van benne és partjain jó bor terem. Tihany félszigeten fekszik a Balatonban, kis város várral, híres benczés apátság, és jó bor terem ott. HUNFALVY JÁNOS : A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. Budapest, Emich Gusztáv, 1863, 1864, 1865. 3 kötet. (VI -f 539 + 689 -+- 744 1.). A Bakony leírása, II. köt. 422^-436. 1. Az általános részben (422. 1.) említi, hogy a legszebb és legkellemesebb tájékok a Balaton partjain vannak. A füredi hegysor és Tihany félsziget ismertetése a 429—431., a keszthely-tapolczai hegy-