Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
III. Lapok és folyóiratok
.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' A füredi savanyúvízről. Magyar Hírmondó. 1781 98. 1. U. o. 1784. 42. 1. 1786. 22., 25. ]., 1792. I. 369. 1. Füredi savanyúvizet a tihanyi apát sok épületekkel ékesíti. Soha oly seregként oda nem jöttenek, mint a mult nyáron. Füredi fürdőről. Magyar Hírmondó. 1786. 54. 1. Füredi emlékezetek. T. L Rajzolatok. 1836 II. 72. 1 GYÖRGY ALADÁR: Tengermaradvány-e a Balaton? Földr. Közlem. 1884. 1. 1. A Balaton eredetének kérdésével foglalkozik. Nem valószínűtlen, hogy a tűz hatalma hozzájárult a Balaton születéséhez s medrének kimélyítését legalább megkezdette. De a víz sem volt képes egyedül létrehozni. Jégár sem áshatta ki medrét. A Balaton maradványa lehet a nagy mioczén-tenger magyarországi öblének, bár erre nincs döntó' bizonyíték. HALÁPY : Úti képek a hazából. Életképek. 1844. II. 21., 26. 1. HANKÓ VILMOS dr.: A mi fürdőink. Budapesti Hirlap, 1898. 211. 1. A balatoni fürdó'helyek kiváló méltatásával. HANUSZ ISTVÁN: Hazánk állóvizei. Földr. Közlemények. 1896. 1— 11. 1. A Balaton szépségét az 5—6. lapon méltatja HAYDEN DÉNES: Zala megye helynévtára. (Adatok Zala megye történetéhez 111. k. 147., 205., 280. s köv. lapjain.) HEGYFOKY KABOS : A Balaton hőmérsékleti hatásáról. Termt. Közlöny. XXX. Pótf. 131 — 141. 1. Sáringer János: «A Balaton környékének éghajlati viszonyai» czímű művének adatait taglalva, nyilt kérdésnek tekinti, hogy hat-e úgy a Balaton a környék hőmérsékletére, hogy délben hűt, este és némileg reggel melegít HENCZ ANTAL: Kunhalmok Zalamegyében. (Adatok III. 132—138. 1.) A Tátika alatt levő sírhalmokat népvándorláskorbeli vezérek és törzsfők sírjainak tartja. HERCZEGH MIHÁLY dr.: A Balaton-egylet. Fővárosi Lapok. 1882. 205. 1. HERCZEGH MIHÁLY dr.: Révfülöp. Fővárosi Lapok. 1880. 207. 1. HERMAN OTTÓ : A Balaton halásztopographiája, tekintettel a tó tükrének felosztására és a tófenék ismeretére. Földr. Közlemények. 1892. 218—223. 1. A Balaton vizének olyan halásztopographiája van, mely nemcsak a tó tükrére, hanem a tófenék ismeretére is van alapítva. A halászság a vizet vonyókra osztja föl, azaz olyan részekre, melyeken a hálót kivetheti. — A vonyók felsorolása és ismertetése Tihanyban Több ábrával. HERMAN OTTÓ : Ősi elemek a magyar népies halászeszközökben. Archaeologiai Értesítő. 1885. (V.) 153—167. 1 Több, a Balaton halászaitól használt ősi eszközöket is mutat be, horgot, hálókövet. HERMAN OTTÓ: A magyar «halásztanya» ügye. Termt. Közlöny. XVIII 44. 1. A régi «halastavak» elnevezés az okiratokban a halásztanyákra, a Balatonnál «vonyókra» értendők. Felhívás e tanyák neveinek kikutatására és összegyűjtésére. Példát a Balatonról hoz fel mintának. HERMAN OTTÓ: A látott hal. Termt. Közlöny. XIX. 1 — 7. 1. Leírja a garda halászatát Tihanyban.
