Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
III. Lapok és folyóiratok
48 A Balaton bibliográfiája. HERMAN OTTÓ: AZ okszerű halasgazdaság lényeges feltételeiről. Természettud. Közlöny. XIX. 436—449. 1. Hivatkozik arra, hogy a Balatont a vízszínapasztás által ősi természetéből kivetkőztették és így ez is néptelenedett, mint halasvíz. HERMAN OTTÓ : Angolna a Balatonban és a Velenczei-tóban. Természettudományi Közlöny. XXII. 603—604. 1. Egy a Balatonban 1890. szept. 11-én fogott angolnáról azt véli, hogy a Dunából, hol megkezdték mesterséges szaporítását, a Sión át juthatott a Balatonba. HERMAN OTTÓ: Egy ősmocsárrál. Termt. Közlöny. XXIII. 1 11. 1. A balatonmelléki somogyi mocsárságot, a Nagy berk et ismerteti, mely utolsó menedéke nem egy élő lénynek. Turfás területek; turfavágás. A mocsár növény- és állatvilága. HIDEGH MIHÁLY: Balatonmelléke. Regélő. 1834. 27, 28. 1. Hochzeits-Gebräuche der Inwohner des Sümeger Komitats am Plattensee. — Pannónia. 1819. 29, 30. 1. HOFMANN KÁROLY dr.: A déli Bakony bazaltjai. Földtani Közi. 1874, 303—312. 1. A hatalmas Kabhegytől fogva, melynek bazalttömege háromnegyed négyszögmértföldnél még valamivel nagyobb területet borít, egészen a czukorsüvegszerű Hegyesdig, melynek alsó átmérője alig száz öl, a kúpalakú bazalthegyek igen különböző vízszintes és függőleges elterjedéssel bírnak; néha vastag telérek alakjában figyelhetők, mint a szigligeti várhegyen. Kiegészíti Böckh vizsgálatait. A balatonmelléki bazaltok homogén vulkánokat képeznek. Közli vizsgálatainak eredményét a következő bazalttömegekből: Kabhegy, Tikhegy, Oláhhegy, Agártető, Köröshegy, Halomhegy, Badacsony, Szent-György, Gulácsihegy, Csobáncz, Hegyesd, Kopasztető, Feketehegy, Szigliget. HONTI: A Balaton. Regélő, 1840. 32—34. HORVÁTH BÁLINT: Keszthely. Adatok Zala megye történetéhez. I. 306—311. 1. HORVÁTH BÁLINT : A tihanyi apátság alapítása és története korunkig. Adatok Zala megye történetéhez. I. 338—371. 1. HORVÁTH GÉZA dr.: Új szőllőbetegség hazánkban. Természettud. Közlöny. XIV. 420—423. 1. Megállapítja, hogy hazánk borvidékei közül a peronospora viticola a balatonmelléki szőllőhegyeket 1881—82-ben már ellepte. HORVÁTH GY.: Sümegh. Győri Közlöny. 1858. 10, 11. 15. HRABOVSZKI DÁVID : Néhány levél a Balatonról és a Balatonmellékéről. Tudományos Gyűjtemény. 1827. X. 82. ILOSVAY LAJOS dr.: A Balaton vizének chemiai elemzése. Termt. Közlöny XXX. 42. 1. ISTVÁNFFY GYULA dr.: A Balaton kryptogam növényzetének vázlata Földr. Közlemények 189 1. 492—499. 1. ISTVÁNFFY GYULA dr. : A Balaton mikroszkopos növényzetéről. Földr. Közlem. 1894. 160- 167. ISTVÁNFFY GYULA dr.: A balatoni halivadék tápláléka. Termt. Közlöny, XXVI. 499. 1. JALSOVITS ALADÁR: Emléklapok a Balatonegylet Garay János kunyhójának fölavatási ünnepélyére. Budapest 1883.
