Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
40 A Balaton bibliográfiája. A Balaton több helyen van említve. Térképe a Dunántúl részletes térképén. VARGA OTTÓ : Földrajz a gymnasiumok használatára Budapest, Eggenberger, 1888. (120 Íj Térképekkel. A Balaton leírása a 27. oldalon. Környéke igen szép, kiemeli kúphegyeit a várromokkal, termékeit, halászatát, partvidékének gyógyforrásait, Keszthelyt, Balaton-Füredet. VÁLYI ANDRÁS: Magyarországnak leírása. Buda, 1796. 3 kötet. (702 + 736 + 688 1. és bevezetés.) Lexikon berendezésű leírás. A Balaton tava (I. k. 103—105. 1.) nevének eredetében nem egyeznek meg; Pliniusnál «Pejzó», Turótzi Palatinus-tónak nevezi. Legszélesebb Veszprém vármegyében, mintegy négy mérföld, hossza némelyek szerint 12, mások szerint 17 mérföld. Vize és halai jóízűek, legnevezetesebb a fogas. Ritkán szokott egészen befagyni. Környéke termékeny, különösen gyümölcs és szőló'. Festetich György Keszthelynél járhatóvá igyekszik tenni; egy járása a tihanyi révnél van. Télen a jég hátán járnak, de ez veszedelmes. Felsorolja hoszszabb-rövidebb leírásokkal az összes partvidéki helységeket. VITÁLIS ISTVÁN: Földrajz. Budapest, 1900. (Lampel Róbert.) 2 köt. Képekkel. Magyarország ismertetése az I. kötetben. (A czímkép a Sz. György hegye.) A Balaton ismertetése a 62. és 63. lapon ; több képpel. VISONTAY JÁNOS: A magyar állam földirata. Pest, 1861. (Tizedik kiadás 1874.) A Balaton mélységét Tihanynál 250 — 300 lábra teszi. VOLGER FRIDRICH WILHELM . Leitfaden in der Länder- u. Völkerkunde. Hannover, 1836. (Nyolcz kiadás.) A Balatont többször említi. VISONTAI JÁNOS és BORBÁS VINCZE dr.: A magyar állam s Európa többi részének földirata. (Folytatólagos kiadása Visontay földrajza előbbi kiadásainak.) Budapest, 1887, Lampel Róbert. (150 1.). A Balaton és termékeinek, nevezetesebb partvidékí helységeinek ismertetése 31, 33, 35, 39, 70. lapokon. Még mindig azt tartja, hogy Tihanynál 100 méter mély a Balaton. VOLGER, FRIDRICH WILHELM. Schidgeographie. Hannover, 1832. Több kiadás. Európa tavai között az Alpesek közül legnagyobb a Balaton, 24 Q mf. (a Bodeni 20, a Genfi 16 [j mf.). Magyarország leírásában magyar nevén is említi, 10 mf. hosszú, az Alpok lábánál. VOLZ JOHANN CHRISTIAN : Grundriss der Erdbeschreibung , als ein Anhang zu J. G. Essich's Einleitung in die Welt-Historie. Suttgart, bey Johann Benedict Mezler, 1773. (80 4- 336 + 46 1.). A magyar királyságban (229—241. 1.) a folyók után megjegyzendőnek tartja a «Plattensee (Balaton)» tavat, úgymint a Fertőt. A Balaton melletti helyekből egyet sem említ. Voyage, de M. le Maréchal Due de Raguse en Hongrie et Transsylvanie, dans la Russie méridionale stb. Bruxelles, Société typographique belge, 1837. 5 kötet. (A magyar út az I. kötetben.) A raguzai herczeg 1834-ben kezdte meg utazását Magyarországon. Bábolnát, Kisbért megtekintvén és Sopronban Esterházy herczeget meglátogatván, lerándul Keszthelyre, Festetich grófhoz. Sajtóhibával Baraton néven említi a tavat. Itt két napig időz, azután a Balaton déli partján utazik tovább Székesfejérvárra. Sajnálja,
