Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
A Balaton bibliográfiája. hogy nem az északi part vonalát választotta, mely jóval kultiváltabb, mint a déli, a hol sok a mocsár; de ezeket le lehetne csapolni és így termékeny földet nyerni, így elesett attól, hogy az északi part nevezetesebb helyeit lássa, köztük Füred fürdőhelyet. WAGNER HERMANN : H. Guthe's Lehrbuch der Geographie. Hannover, Hahn'schc Buchhandlung, 1883. 2 kötet. A II. kötet: Länderkunde von Europa. Európa tavai között (51. 1.) a Balatont (Plattensee) 635 [H kilométerre, vagy 1L5 földr. mérföldre teszi. Azonban a Kárpáti országok leírásában, a 448. lapon a Bakony délkeleti peremén «hosszan tovanyuló» Balatont 700 Pj kilométernyi, vagy l2 1/ 2 Q] nif. területűnek mondja. A Siót egybeveti a Sárvíz-csatornával (melybe t. i. Simontornyánál torkollik). Részletesebben nem szól a Balatonvidékről és kultúrájáról. WAGNER, JOHANN CHRISTOPH: Delineatio Provinciarum Pannoniae et imperii turcici in Oriente. Eine Grundrichtige Beschreibung dess ganzen Aufgangs, sonderlich aber dess hochlöblichen Königreichs Ungarn und der ganzen Türckey etc. Augsburg, Koppmayer Jakob, MDCLXXXV. (Számos képpel.) Az 1. oldalon Magyarországról említi, hogy két nagy tava van, az első a Plat-See, mely mellett Kis-Komárom erősség fekszik. Kis-Komáromról azt említi, hogy egy órányira van a Balatontól. 1591-ben a törökök megostromolták, de a keresztények csakhamar visszafoglalták. Veszprém elég erős vár, de különben rossz hely. WENINGER LÁSZLÓ : Magyarország hőmc'rséki és csapadékviszonyai. Budapest, 1880. Két térképpel. Keszthely adatai 8, 13, 16, 20. 1. WINDISCH GOTTLIEB : Geographie des Königreichs Ungarn. Pressburg, Anton Lowe, 1780. 2 rész. (XVI 395 -j- 322 1.). A tavak közt (33—35. 1.) második helyen, a Fertő után írja le a Balatont. A Zala és a kis patakok eredményének mondja. Hossza K—Ny.-ra 36,000 öl, szélessége Foknál 8000 öl; sok helyen nem több 3000-nél. Legnagyobb mélysége Tihanynál kis vízállásnál 28 — 30 láb. Vize könnyű, ízletes, több évig tartható romlatlanul. Sok hala. Egyik fajtájánál csak a tengeri só hiányzik, hogy heringnek tarthassuk (garda). Nevezetessége a fogas, mely szárítva csemegeképen szállíttatik. Szép teknősbékák és rákok is lakják. Nádasaiban pelikán, melynek vastag, tollas bőre jó prémnek, begyzacskója pedig dohányzacskónak. Pár éve azon dolgoznak, hogy a Dunával egyesítsék. Zala megyénél (I. rész, 331—342. 1) dicséri a badacsonyi, ábrahámi és fülöphegyi borokat. 1779 óta Fülöpnél kényelmes kompjárat a Balatonon. Keszthely 8000 lakossal. Bortermelés, posztógyártás, nagy halászat, szép új kastély. Fenék vár maradványai, állítólag a római Cybalis. Hévíz, 32 R. fokú kénes víz. Szigliget, Csobáncz várakkal. Tapolcza kénes forrással. Tihanynál említi a várat, a benczés apátságot s megemlíti, hogy többen hibásan számítják Veszprém megyéhez. Füred savanyúvízzel, melyet ivásra és fürdésre használnak. — Kővágó-Örs és Köveskálla közt a Karnyéta (Kornyita) tó, sok hallal és vadmadárral. Kékkút savanyúvízzel. A Somogyi Kéthelyt hibásan írja Keszthelynek (382. 1.). ZEILLER MARTIN : Neue Beschreibung des Koenigreichs Ungarn und darzu gehoerigen Landen, Stätte und vornehmster Oerter etc. Ulm, 1646. A balatonparti főbb helyek rövid említésével. ZEILLER MARTIN: Ugyanaz, bővítve. Ulm, 1660.
