Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

37 mélyebb; végre Füredet a Balaton partján ismeretes savanyúvizével. Somogyban megemlíti Somogyvárat. Stato presente (lo) di Jutti Paesi e popoli del Mondo, Venezia. Giambassista Albrizzi, MDCCXXXIX. A IX. kötet 57—128. lapján Magyarország, Erdély, Horvátország leírása. Magyarország tavai közt (58. 1.) első a Balaton, mely körülbelül negyven mérföld (lieuj hosszú, a Duna és Dráva közt, nem messze a Balaton tavától Veszprém. STANCSICS MIHÁL : Altalános földleírás. Pozsony, 1842. (55. 1.). Magyarország tavai közt első a Balaton, melly a «külföldön is isméretes». Területe 20 Q mf. Az ásványos fürdők közt említi Füredet. Zala vármegye tájéka legszebb minden megyékéi közt. Sümeg omladozott régi váráról felséges kilátás nyílik a Balatonra és a várakra. Megemlíti Keszthelyt gazdasági iskolájával, a borairól híres Badacsonyt, Hévizet (márványbányával), Tihanyt a félszigeten, régi monostorral, nevezetes visszhanggal. STEIN C. G. D : HÖRSCHELMANN FERD. WAPPÄUS I. C. Handbuch der Geographie und Satistik. Leipzig 1849—-1860. A Balatont (III. k. 1. f.) a pusztai tavak (Steppensee) vagy zárt tavak közé sorozza. Mesterséges kifolyással bír. A Balatonról részletesebben az osztrák császárságnál (VIII. k. 89. 1.) «Ausztria» legnagyobb tava Platten v. Balatontó Magyarországban. 24 • mf. felület, 10 m. hosszú, 4 mf. széles, 6—36' mély; nyugtalan vize miatt azonban kevésbbé használható a hajózásra, noha 1847 óta külön oda épített gőzhajó jár rajta. A Sió-csatornát a csatornák közt szintén fölemlíti: a Sárvízcsatornát köti össze a Balatonnal. STEINHAUSER ANTON: Geographie von Oesterreich-Ungarn. Prag, 1872. F. Tempsky. (286 1.) Részlettérképekkel. Ausztria-Magyarország legtekintélyesebb tava a 690 jJH km. Balaton (16. 1.). Az ásványvízforrások közt legnevezetesebbek közt említi Füredet (17. 1.). Magyarországnál részletesebben ír a Balatonról (222—223. 1.). Mélységét 5—11 m.-re teszi. A helységek közt fölemlíti Tihanyt, Zala-Apátit, Keszthelyt, Füredet mint látogatott fürdőhelyet, Sümeget, Veszprémet. Synopsis, geographica, globi terraquei ... et a multis, praesertim, quod Hungáriám attinet, erroribus, qui in celeberrimo alias Geographo Huebnero, aliisque de hac materia editionibus circumferentur, expurgata Cassoviae, Typis Acad. Soc. Jesu 1754. (463 1 és Index). A 225. lapon a Palus Volcea Germ. Plattensee, Hung. Balaton 12 mérföld hosszú, többé-kevésbbé 1 mf. széles, a legjobb halakban bővelkedik. A tihanyi félszigeten sz. Benedekrendi kolostor; a parton savanyúvízforrás. (Füreddel cseréli föl.) A Badacsonyhegy kitűnő bort terem. SZABÓ JÓZSEF : A geologia alapvonalai. A balatonmelléki bazaltokkal röviden bánik el. A Balaton koronkinti szélcsöndes időben való háborgását endogen viharoknak tulajdonítja, melyek hasonlóak az amerikai nagy tavakon előforduló tüneményhez. SZAPLONCZAY M. dr.: A somogyi Balatonpart községei mint nyaraló- és fürdőhelyek. Kaposvár, 1896. (85 1.). Ismerteti a következő parti községeket fürdői szempontból : Balaton-Berény, Keresztúr, Fonyód, Boglár, Falu-Szemes, Őszöd, Balaton-Földvár, Szántód, Zamárdi. SZÉCHENYI ISTVÁN gr.: Balatoni gőzhajózás. Pest, 1846. (34 1.).