Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

38 A Balaton bibliográfiája. Kijelenti, hogy a balatoni gőzhajózás eszméje nem az övé, csak ügyvivőjeként szólal fel. Egy gőzös megjelenése egészen más fordulatot adna a Balaton szunnyadó létének és ki nem számítható módon növelné a vidék erejét. A Balatonon ma még tűrhető csónak sincs; nem tudja, bámuljon-e vagy nevessen ezen az ember. A Balaton egészben való lecsapolása, ha lehetséges volna is, bűn lenne. Helyes, hogy a természet rendezője a Zala és Somogy közti homokvölgyet vízzel borítá. Czélszerűen fejlesztve a Balatont, ez nemzeti kifejlésünk hosszú sorában új tényező lenne; megtartaná nagyszerű halait is. A vállalat nem reméltethet hasznot; de a parti uradalmak érdeke, hogy támogatásukkal létrejöjjön. A készülő 40 lóerejű Kisfaludy-gőzösön kívül több teherhordó hajó kell. Különösen a Füredre járó nagy urak áldozatkészségére hivatkozik. SZEPESHÁZY, KARL und THIELE J C.: Merkwürdigkeiten des Königreichs Ungern. Kaschau, Carl Werfer, 1825. 2 kötet. (XXXX+

194 + 213 1). A II. kötet 84—85. lapján a Balaton leírása. A Balaton hossza 40,000, szélessége 8000, Tihanynál 200 öl. Siófoknál, Szántódnál és Battyánnál (?) lehet átkelni rajta, ez utóbbi átkelést Festetich gróf tartja fenn nagy költséggel. A Balatont hegyek és halmok körítik; az éjszakiak édes és nemes szőlőjükről nevezetesek. Belső források. Lefolyása a Sión. A tó folytonos mozgásban van ; különösen este háborog és tajtékzik. Valószínűleg apály- és dagályjelenségei vannak. A hold bizonyos időben emeli és csökkenti vizét. A víz színe szép fehér, világos, csak vihar előtt sötétül meg. Nevezetességei a kecskekörmök. Siófoknál tiszta, szép vashomok; mikroszkopon drágakövek szemecskéi találhatók benne: gránát, rubin, ametiszt, topáz. Sok hal van benne; nevezetes a fogas és garda-(cyprinus cultratus) Télen nagy halászat a jégen. A Balaton vizében sok szénsav és vasrészecske, az ember bőrét összehúzza; a ló patáját meglágyítja. SZERDAHELYI GÁBRIEL S. J.: Celebriorum Hungáriáé Urbium celebriora. Tyrnaviae 1701. (44 + 44 1. Térképpel.) Sala (1. r. 33. 1). Tőle veszi nevét Zala vármegye, mely a Volcaea (Balaton) mellett fekszik; ez 13 mérföld hosszú. A II. r. 19. 1. Besprimium sive Wesprimium a legnagyobb magyar tóhoz közel fekszik, melyet Balatonnak hívnak. A térképen a Balaton K—Ny. irányban, kifolyása a Sárvíz, Székesfejérvár felé. A tó feje Ny.-on. Jelezve északra Besprin. SZEREMLEY M.: Balaton-album. Pest, 1848 Ujabb kiadás 1851. A Balatonvidék szebb pontjainak kőnyomatú látóképével és az egész parti hegység profil-képével. SZIKLAY JÁNOS dr.: Balatonvidéki Kalauz. Kiadja a Balaton-egylet. Budapest, 1889. Képekkel. Az összes balatonvidéki fürdő- és kirándulóhelyek ismertetése az addig ismert adatok alapján. A Balaton mélységéről elterjedt nagyító állítások határozott megczáfolásával. SZIKLAY JÁNOS : A Balaton és vidéke. A Balatonvidék föld és néprajza, földrajzi, politikai és közművelődési története. Budapest, 1890. Révai-testvérek bizománya. A Balaton hely- és vízrajza, geologiai alakulása után foglalkozik a Balaton nevének eredetével, melyet a Pelsoból származtat; a Balaton történetével a rómaiak, a népvándorlás és a szláv uralom alatt. Csak 4 füzet jelent meg belőle ; a szláv megszállás történetével félbeszakadt.