Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

36 A Balaton bibliográfiája A Balaton 10 mf. hosszú, Foknál 8000 öl, Tihanynál 200 vagy 600 öl széles. A Fenéken túl levó' öböl (ez a Kis-Balaton) már nem számítható a tóhoz, a Zala torkolatának mondják. A tavat a Zalán kívül 31 patak és 9 parti forrás táplálja. Fenéken is sok a forrás. A tó vize tiszta; folytonos mozgásban van. Foknál a Sió viszi vizét a Dunába. Rendkívül bővelkedik halban. A kagylók közt gyakori a helix vivipara. Kiváló a Zala torkolatában fogott rák, melyet a bécsiek Solo-ráknak hívnak. 3 órányira Keszthelytől a csodálatos elszigetelt bazaltkúpok emelkednek. Legmagasabb a szőllővel beültetett Badacsony. Tetejéről pompás kilátás. A tihanyi kecskekörmöket osztrigamaradványnak mondja. Keszthely tekintélyes mezőváros 6930 lakossal a Szigliget-hegy (!) lábánál. Festetich-kastély. Georgikon. Helikoni ünnepélyek. Lakói sok posztót gyártanak. Hévizet igen sok köszvényes keresi föl. Fenéken tehenészet és ménes. Szent-Mihályhegy. Szigliget. Badacsony kiégett vulkán ; a bazalt és gránittömbök khaotikusan torlódnak egymásra s a többi közt az úgynevezett Vaskaput alkotják. SCHNEIDER RÓBERT

, K. F.: Handbuch der Erdbeschreibung und Staatenkunde, mit Natur- und Menschenkunde. Glogau u. Leipzig. 1857. Három rész 5 kötetben. Az I. r. (I. köt.) 80. lapon a beltavak közt a Balaton terjedelmét 12 \f\ mf.-re teszi. U. a. kötet (2. rész) 1109. lapján az osztrák császárság tavai közt azonban a Balatont vagy Plattenseet, mely a kis és nagy alföld nyugati peremén van, csak 10 [4 nif. területűnek mondja. Az 1237. lapon, Magyarország részletes leírásában: 10 mf. hosszú, 1—2 mf. széles, 6—8, helyenkint 24° mély; sok hal, rák, vidra, vizi madár van benne. A helységek közt Veszprém, Sümeg, Tapolcza (kénes fürdő), Keszthely 8000 lakos (nem létező kolostorok), Festetich-kastgly, gazdasági iskola erdészeti iskola (?). Fürdő. Márványbánya (?) SCHRÖER T. G.: Kurzer Abriss der Erdbeschreibung. Pressburg, 1847. Verlag der Landes'schen Buchhandlung. (Vlll-j-99 1. és tartalom.) Magyarország tavai közt (53 1.) elsőnek említi a Fertőt. A Balatonról (csak Plattensee) annyit mond, hogy a három vármegye közt fekszik. Említi Keszthelyt és Füredet, de erről nem mondja, hogy a Balaton mellett van, csak hogy fürdő. SCHUSTER JOHANN — L. Kitaibel. SCHÜTZ: Allgemeine Erdkunde. Wien, 1833. Anton Doll. 30 kötet. A 28. kötet: Neuestes Gemälde der Oesterreichischen Monarchie. Magyarország ismertetése 163—425 1. A Balaton a 174. lapon. ENy.-ról EK.-re terjed, több mint 40,000 öl hosszú, 3 8000 öl széles, néhol 6 öl mély, területe 238,922 hold. Vizét a Zala folyóból nyeri. Leírása Csaplovics szerint. SCHWICKER J. H.: Altalános földrajz. Budapest, Aigner Lajos, 1882. Európa tavai közt a Balaton területét 1320 (!) négyszögkilométerre teszi. (37. és 125 1.). SCHWÍCKER J. H.: Magyarország földrajza. Budapest, Aigner Lajos, 1883. A Balaton a 11. lapon (Magyarország tavai). 75

1/. km. vagy 10 mf. hosszú, legszélesebb helyén 30 (!) km. Területe 1320 (!) • km. Átlagos mélysége 4 — 6, Tihanynál 24 öl. SOLTÉSZ DANI: Legújabb földrajz. Szeged, 1847. (152. 1.). Zala vármegye leírásában (99. 1.) első helyen- említi a Badacsonyhegyet; azután Keszthelyt a Balaton mellett gazd. tanintézetével; továbbá a Balaton melletti várakat, Tihanyt apátságával és a visszhanggal; itt a Balaton legkeskenyebb és leg-