Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
IV. fejezet. A tropikus tündérrózsákkal a keszthelyi Hévizen tett honosítási kísérleteim áttekintése
/1 keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. 57 rosea és N. capensis, másodsorban, főképp kísérletezésre, a jóformán csak a délelőtti órákban nyíló kisebbtestű N. stellata és N. coerulea tőkéiből összesen 25 darabot szereztem be. A Fekete intéző küldte 34 Nymphaeaäö között volt 20 N. lotus (12 tő «ther- malis» és 8 tő «dentata»), továbbá 14 tő Hofgärtner Graebener nevű Lotos-szub- genuszbeli hibrid. A Victoria regia magvai üvegcsőben, vízben már február elején megérkeztek s azokat február 15-én ültettem ki, még pedig, hogy a viz mozgása azokat el ne sodorhassa, a Nymphae c^-töv ék múlt évi ültetése módjára, egyenkint ökölnyi lápföldtömeg közepébe téve s raffiával körülkötözve raktam le mind a 18 darabot a tó délnyugoti és északnyugoti szélein a 30—40 cm. mély viz fenekére. A viz hőfoka az ültetés helyén ekkor 29'4° C. volt. Ezen év tavaszán ürömmel győződtem meg arról, hogy a N. rubra term é- szetes úton szépen szaporodik, a mennyiben a tövei a tó oly részein is mutatkoztak, a mely tájon nem ültettem, sőt néhány töve a levezető-csatorna felső szakaszában is feltűnt. A N. lotus ily szaporodást nem mutatott. Úgy a Németországból hozatott, mint a budapesti botanikuskertből kapott növények május közepe körül érkeztek meg s azokat a hó 19-én ültettem ki ; a Nymphae a-xVxzömVkzä. egészen a múlt évi kiültetés módjára, a Victoria és Euryale fiatal növénykéit pedig földgomolyukkal egyszerűen a laza vízfenékbe sülyesztve. A viz mélysége emezek kiültetési helyein mintegy 50 cm. volt. Az új ültetést első ízben június 4-én szemléltem meg, csónakkal járva be a tó illető helyeit. Az egyes rhizómák sűrű gyökérzetet neveltek s világoszöld, nyilas leveleik a viz fenekén mutatkoztak. A Victoria-tő még nem mozdult, az Euryale egy, vízenúszó levelet fejlesztett. A következő napokon az ezen évben kiültetett Nymphae «-tövek szinte szemlátomást fejlődtek, egyik úszólevél a másik után nyomult fel, úgy hogy június 12-ére két N. capensis-tövön egyidőben jelent meg egy-egy kék virág, másnap a harmadik is, nagy feltűnést keltve a kék virágszín megjelenése az érdeklődő közönség soraiban. Június végére a N. capensis levélbokrai teljesen kifejlődtek, levelei feltűnően nagyobbra nőttek a N. lotics és N. rubra leveleinél s ezáltal még a N. lotus világosabb zöld levélbokraitól is, virág nélkül, távolabbról is meg lehetett különböztetni. Ugyanez időtájban a Victoria- és Euryale-nak néhány levélből áll a bokra de a leveleik kisebbek maradtak, mint a közelükben tenyésző N. lotus közepes nagyságú levelei (A budapesti egyetemi füvészkert Viktória-házában a Victoria regia ekkor már 1 méteres, az Euryale ferox pedig 65 cm. széles leveleket nevelt(. A Victoria elvetett magvai egytől-egyig kikeltek; első úszóleveleiket elég gyorsan fejlesztették, melyek úgy alakjuk, mint barnás színük folytán a N. rubra- nak már nagyszámmal levő fiatal egyénei épszélű, elliptikus leveleitől, felülről tekintve, meg sem voltak különböztethetők, csakis megtapintva, mert a levél alsó lapját jellemző tüskék a Victoria-nál már ekkor jelen vannak. A Victoria fiatal magnövényei azonban, miután a magban raktározott táplálóanyagokat elhasználták, fejlődésükben megállották, hosszas stagnálás következett be, kerek levelet egy növényke sem fejlesztett, jelezve ezzel, hogy a Hévíz egyoldalú táplálóerejű tőzegtalaja nem elégíti ki e növényfaj igényeit. Augusztus vége felé már tönkre is ment valamennyi
